FALVAINK

Alsótold
Becske
Bér
Bokor
Buják
Cserháthaláp
Cserhátsurány
Cserhátszentiván
Ecseg
Felsőtold
Garáb
Herencsény
Hollókő
Kozárd
Kutasó
Magyarnándor
Nagylóc
Nógrádsipek
Rimóc
Szanda
Terény
Varsány

Alsótold

"Magyarország legerősebb faluja"
www.alsotold.hu
Lakóinak száma: 260 fő
Területe: 786 ha
Statisztikai kistérség: Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
Nógrád megye keleti felében, a Belső-Cserhátban, a 2122. sz. út mentén fekszik. A község az Észak-Magyarországi régió idegenforgalmi koncepciója szerint a Hollókő–Szécsény-Ipolytarnóc desztinációba tartozik. Alsótoldot és környékét a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet érinti, továbbá területén halad át az országos kéktúra útvonala.

Története
Told első írásos megnevezése 1265-ből származik: akkor István ifjabb (már apja életében megkoronázott, s a keleti országrészben uralkodó) király a Rátót nembeli Domokos fia Istvánnak adományozta szolgálataiért Ágasvárt, valamint Bárkány, Tar és Kutasó falvakat. Utóbbi településsel határos községként nevezte meg az oklevél Toldot. 1327-ben Szécsényi Tamás hollókői uradalmának szomszédjaként esett szó az itt birtokos Toldiakról. E család tagjai voltak a falu földesurai még 1470-ben is. Toldon 1542-ben öt portát írtak össze, 1549-ben pedig már a török is adóztatta. 1552 nyarán, amikor a környékbeli várak elestek, valószínűleg elpusztult a helység, mert a XVI–XVIII. századból származó összeírások pusztaként említették. Török időkben elnéptelenedett falu a XVIII. század közepétől kezd benépesedni. Legnagyobb lélekszáma - 403 fő - 1900-1920 között volt, lakossága azóta az elvándorlás és a természetes szaporodás visszaesése miatt csökken.

Lakossága napjainkban
Jelenleg a falu lakóinak száma 262 fő, amely eddig mérsékelten csökkent, a tervezett fejlesztésekkel stagnálásra vagy kismértékű emelkedésre számítunk.
Megoszlásuk: 0-2 éves 2 fő
7-14 éves 23 fő
15-18 éves 13 fő
19-25 éves 36 fő
26-50 éves 100 fő
51-62 éves 49 fő
63 felett 39 fő
Nemek szerinti megoszlás: nő 51,5 %, ffi 48,5 %

Látványosságok a faluban
A két világháború helybeli áldozatainak emlékére 1993-ban kettős keresztet állítottak a község központjában.

Épített örökség
A falu Felsőtold felé eső külterületén egy középkori nemesi udvarház romjai állnak: egykor a falu birtokosáé, a Toldi családé volt. A török időkben pusztult el az épület.
Alsótoldnak jelenleg nincs temploma. A második világháború alatt megsérült épületet lebontották. A XVIII. századi római katolikus harangláb azonban teljes szépségében fennmaradt.

Kulturális élet
A Toldi Nap évtizedes múltra tekint vissza. Célszerű megvizsgálni, hogy milyen módon lehet többnapos rendezvénnyé fejleszteni, a vendégeket hosszabb időre itt tartani. A közeli Hollókő nagy turisztikai vonzerőt jelent, ugyanakkor szálláshelyeinek száma korlátozott. Ez lehetőséget nyújt a környező településeknek arra, hogy tartalmas szórakozást, kellemes tartózkodást nyújtva a vendégeket itt tartsa. A volt óvoda felújításával szálláshelyek alakíthatók ki. További program lehet nyári grafikus és keramikus alkotótábor, bentlakásos formában más vidékről származó vendégek, gyermekek részére is. Vadászati programok, sportesemények szervezésével, kiegészítve a helyi konyha sajátosságaival a több napot helyben töltő vendégek számára javíthatja a falu és programjaik ismertségét.

Amire büszkék vagyunk
A falu szülötte Farádi Veres Izabella festőművésznő, akinek hamvai a község temetőjében nyugszanak. Emlékét, életművét emlékszobával lehetne ápolni. Antal András keramikus számos sikeres kiállítás részvevője, elismerés birtokosa is. Művészetét, alkotásait állandó bemutató teremben kellene bemutatni.

A település vállalkozásai
A foglalkoztatottak elsősorban Pásztón, illetve helyben dolgoznak, többen az építőiparban tevékenykednek. A bejegyzett vállalkozások száma 38, ebből egy kft., négy bt., huszonnyolc egyéni vállalkozó, négy non-profit szervezet és egy szövetkezet található a községben. Jelentősebb vállalkozás Antal Attila hústermelő szarvasmarha telepe, valamint Kustos Károly nyúlfarmja. A falu erősségei közé sorolható, hogy igen kedvező táji környezetben fekszik, jelentős az idegenforgalmi átmenő forgalom is Hollókő közelsége miatt. A községben két jól bevezetett és reklámozott vendéglátóhely és fogadó működik, a Bableves csárda és a Told Gold panzió.

A község jövőképe
A környező települések együttműködésével tanulmány terv készítése megfontolandó, szerencsés esetben a próbafúrásokra pályázati pénz is szerezhető. A község tiszta környezete lehetőséget kínál egészség megőrző programok és beruházások megvalósítására. Mindennek legfőbb akadálya a pénz hiánya. További akadály, hogy a faluban nincs megoldva a jelenleg is keletkező szennyvíz európai normáknak megfelelő tisztítása. A tervek között szerepel Toldi Miklós életnagyságú szobrának felállítása. Legendáját Arany balladájának szereplőivel, a ballada egyes részeinek megjelenítésével ápolni, erősíteni. Kiállító helyet berendezni, korhű berendezésekkel, tárgyakkal felidézni a kort. Fontos lenne az ismertetők, táblák, kiadványok többnyelvű megjelenése. Kerékpárút kiépítése Hollókő, Szécsény, Ipolytarnóc között további fejlődést jelenthet.

Becske

„Palócföld kapuja”
hu.wikipedia.org/wiki/Becske
Lakóinak száma: 652 fő
Területe: 1567 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmat

A falu fekvése, megközelíthetősége
Nógrád megye déli részén, a Cserhát hegység szívében terül el. A közeli Balassagyarmat illetve Budapest vasúton és közúton jól megközelíthető. A község természeti adottságainak legfőbb jellemzője, hogy festői környezetben helyezkedik el, viszont erősen dombos határa miatt mezőgazdasági adottságai kedvezőtlenek. Falunkon halad keresztül az országos kék jelzésű turistaút. Helyben működik az óvoda, alsó tagozatos általános iskola, művelődési ház és könyvtár. Az egészségügyi ellátást, a családsegítő szolgálatot, a polgármesteri hivatal feladatait társulás útján látjuk el. A lakosság lélekszáma évről-évre csökken a munkanélküliek száma évről-évre nő. A település infrastruktúrája kiépült. A községünk szépsége és táji adottsága megragadta a budapesti székhelyű Buddhista Közösséget, területet vásároltak és minden évben nemzetközi kurzust tartanak. Évente 2000 fő látogat el a településre.

Története
Az emberi jelenlétet a Kr. előtt 2000 évvel előttről az újabb kőkort felváltó rézkorból származó számos lelet bizonyítja - a késő rézkori „péceli” kultúra leleteit a régészet tárta fel. Maga a térség Kr. 1500 évvel ezelőtt népesülhetett be, ezt bronzkori leletek bizonyítják, melyeket a Nemzeti Múzeum őriz. Az első írásos emlék 1272-ből való, egy birtok adás-vételen tűnik fel BECHKE néven. Azonban ismert egy 1254-ből való levél, amiben a Bolhád-hegy (a szandai Cserhát) melletti Becske monostoros falu olvasható, s ez Becskére értendő. Etimológiai magyarázat szerint a Benedek személynévből eredhet, annak kicsinyítő- becéző alakja lehet. Ezt alátámasztja, hogy a középkorban a XII. században Benedek rendi apátság működött a településen. Becskén a török hódoltság előtt több földesúr is osztozott. Közülük említést érdemel Széchenyi Benedek, a történelmi Széchenyi család egyik őse. 1549-től török hódoltsági terület. A török uralom alatt a népesség igencsak megfogyatkozott, ezért a falu akkori birtokosai Árva és Trencsén megyékből szlovák jobbágyokat telepítettek be. 1754-ben három birtokos volt a faluban, 1770-re igen népszerű lett a település és a jobbágyok már 17 birtokosnak szolgáltak. Többnyire egytelkes – azaz „hétszilvafás” nemesek birtokai később tovább bővültek, az 1841. évben, a községben már 51 szavazati jogú nemes férfit jegyeztek. A falu határában ekkorra 4 nagy és 245 kisbirtok volt. A jobbágyfelszabadítás után azonos jogú polgárokká váltak a jobbágyokkal. Azonban megmaradt erős kisnemesi tudatuk, amelyről a századfordulón élt tanító emlékezik meg: „a lakosság ötöd része még most is erősen tartja magát régen szerzett jogaiban: legyen bár napszámos, de uraltatja magát és semmiféle egyházi kiadások viselésére nem szorítható.” Becskei idős emberek szerint a Galga-patak völgyében Becskénél ér véget az "Alföld" és kezdődik Mikszáth Görbeországa.

Lakossága napjainkban
A községben a lakosság elöregedése a jellemző. A fiatalok a városba és a város közelébe lévő településekre költöznek. A lakosság száma 652 fő, 20 %-a roma származású. Az óvodások száma 23 fő, iskola alsó tagozat 28 fő, felső tagozat 17 fő. Az utóbbi időben több városi család – főként nyugdíjasok - költözött a településünkre a jó levegő miatt.

Látványosságok a faluban
Csendes, tiszta levegőjű település, egyetlen ipari üzem sincs. Dombok és erdők veszik körbe a falut, és a Galga-patak osztja ketté.

Épített örökség
A Kőhíd a XVIII. században létesült, boltozat magas ívelésű, anyaga terméskő. A hősi emlékmű műkőből készült obeliszk oldalán megörökítést nyertek I. és II világháború községi áldozatai. A római katolikus templom, a legrégebbi épület a faluban. Eredetije középkori, a jelenlegi 1800-ban létesült. Harangján 1532-es évszám olvasható. A dombra épített és körülkerített jellegzetes sisakfedésű egytornyú templom Becske faluképének meghatározó építménye. A templom előtt található egy kőfeszület „a dézsai szőlős gazdák 1858 felirattal.” A körablakos ház szintén a falu egyik érdekes épülete. Jellegzetességét az utca felé néző körablakos homlokzat adja. A műemlék jellegű klasszicista Balás-kúria 1820 körül épült, a XIX. század második felében eklektikus stílusban átalakították, 2002-ig óvodaként hasznosították.

Kulturális élet
Rendszeres programjaink: Falunap, Idősek napja, Kihívás napja, Falukarácsony, Alapítványi rendezvények, Buddhista Nemzetközi Kurzus. Kékszivárvány Népdalkör tagjai a kukoricafosztást, tollfosztást elevenítik fel fellépéseik során.

Amire büszkék vagyunk
Becskén Siska Gyula festőművészre és a Kékszivárvány Népdalkörre vagyunk büszkék.

A település vállalkozásai
Becskén jelenleg három család foglakozik szarvasmarhatartással, K+K Farm tevékenysége a csibekeltetés és tojatás, ezen kívül gyümölcstermesztéssel (feketeribizli, egres), szántó műveléssel, gabonafélék termesztésével gazdálkodnak többnyire a helyben élők, illetve egy betelepülő mezőgazdasági vállalkozó is. A község életében is fontos szerepet tölt be Katona Lajos K+K Farmja, amely Becske, Naposdomb 1. szám alatt található.

A község jövőképe
Tiszta, rendezett biztonságos környezetben, ahol a megélhetés biztosított a közösség összetartása, munkahely teremtése, hátrányos helyzetű emberek képzése, falusi turizmus fejlesztése. Megfelelő anyagi fedezettel lehetővé válna az önkormányzati utak felújítása, a közösségi ház felújítása, tartalommal való megtöltése, szálláshelyek biztosítása, a műemléki híd felújítása, idősek napközi otthonának létesítése, a katolikus templom felújítása, tanösvény létesítése Galga-patak mentén, kéktúra útvonal tisztítása információs táblák, padok, szeméttárolók kihelyezése, tájház létesítése.

Bér

„Andezit és termál”
www.ber.hu
Lakóinak száma: 438 fő
Területe: 2549 ha
Statisztikai kistérség: Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
Bér Nógrád megye egyik legszebb fekvésű falucskája. A Cserhát lábánál a hegység délnyugati részén helyezkedik el, a Bér patak mentén. Közvetlen autóbuszjárattal érhető el Budapestről és Balassagyarmatról, de megközelíthető az apci és aszódi vasútállomásról induló buszjáratokkal is.

Története
A Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka volt a falu. E nemzetségből származó Radnót halála után 1322-ben a helységet sógora, a Kacsics nembeli Simon kapta meg. Bér 1439-ben a bujáki várbirtokhoz tartozott. A török terjeszkedése idején, 1552 nyarán, Buják várának eleste miatt a hódoltság része lett. A török kiűzése után szlovákok települtek ide. Földesurai 1770-től az Esterházy hercegek voltak, de a család 1848-ban eladta valamennyi nógrádi jószágát. A település lakói ma is elsősorban mezőgazdaságból élnek. A természetet kedvelő turisták számára ideális hely a falu és környéke földtani értékei miatt. Jelenleg a település termálvíz-készletének hasznosítására irányulnak törekvések.

Lakossága napjainkban
A falu lakossága elöregedőben van, sok a hatvan év feletti és az egyedül élő. Mivel nincs munkalehetőség, a fiatalok nagy része a nagyvárosok közelébe költözött.

Látványosságok a faluban
tájkép: Andezit oszlopok
földtani forma: Nagy-hegy
víz: patak, forrás: Bér-patak vízesés
Bér ófalunak nevezett részében 150 évvel ezelőtt épített csaknem 70 pince emlékeztet a szőlőművelés helyi hagyományaira.

Épített örökség
A Virágospusztán lévő klasszicista stílusban épült Lázár kúria keletkezéséről nincsenek pontos adatok, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelet műjegyzéke szerint a XIX. században épült. Főhomlokzatán négy szabad oszloppal tagolt, timpanonnal lezárt középrizalit található, körbefutó lépcsőkkel kiemelve. Az épület keleti homlokzatán oszlopos, körbefutó tornác, a szárny nyugati végén egyemeletes kőfalazatú torony áll. Ehhez csatlakozik az 1969-70-ben készült modern épületrész. A klasszicista stílusú evangélikus paplak - feltehetően régebbi építmény felhasználásával - 1820 táján épült. Az udvarán XVIII. századi melléképület áll. Az udvari homlokzaton tornác épült. A béri evangélikus templom műemlék. Építészeti részletei alapján középkori eredetű. Az 1700-ban keltezett váci püspöki jelentés szerint elhagyatva állt. 1721-ben már az evangélikusok használták, mint helyreállított templomot említették. Régebbi orgonáját 1796-ban javították, ekkor készülhetett a lépcsőtorony is. Támpilléres, gótikus szentélye helyére 1896-ban épült a mai szentély, amely egyenes záródású. Ekkor készült a torony legfelső szintje is. A barokk stílusú kegyhely egyhajós, középtornyos. Előreugró tornya a legfelső szint kivételével középkori, első emeletén félkörös záródású, szedett élű kora gótikus ablakkeretek láthatók. A torony déli falához csigalépcsővel ellátott lépcsőtorony csatlakozik. Nyeregtetős, belső terét síkmennyezet fedi. Épített örökségünk részét képezi a régi vízimalom is.

Kulturális élet
Rendszeressé váltak a szlovák településsel való találkozók. Több alkalommal volt a faluban off-road verseny. Falumúzeum várja az ide látogatókat és az emlékeinkre kíváncsi helyieket. Megismerésre méltán érdemes a hely népviselet, felfedezésre vár a táj szépsége, és vendégcsábító lehet a közelben lévő Andezit fogadó.

Amire büszkék vagyunk
Egyedülálló a település közelében található, és könnyű sétával elérhető, világviszonylatban is ritka természeti, vulkanológiai képződmény, a Bér- Nagyhegy- 5- 6 szögletű 8-10 méter hosszú ívelt homorú andezit oszlopsor. Büszkék vagyunk a béri származású, kiemelkedő személyiségekre: Luter Nándor pedagógus-matematikusra (1820-1891) és Moravcsik Gyula költőre (1860-1902).

A település vállalkozásai
A falu mezőgazdaságában az erdő-, rét-legelőgazdálkodás, és az állattenyésztés is jelen van. A helyi termékek feldolgozására jó példa a lekvárkészítés, pálinkafőzés, biotermékek előállítása (tejföl, túró, sajt). Több életképes vállalkozás van a településen: így kőműves, ács, asztalos és vendéglátással foglalkozó vállalkozót is találunk.

A község jövőképe
Fontos lenne a falu fejlesztése, munkahelyek teremtése. A település mellett olyan a falu méreteit meghaladó üdülőövezet van kialakulóban, mely hosszútávra megalapozhatná a falu lakosainak megélhetését és jó beruházási lehetőségeket kínál. Most van folyamatban a rendezési terv, mely alapján belterületté vonnák az üdülőterületeket is. Lehetőséget próbálunk biztosítani a sportolni akaróknak, szponzorokat keresünk, mivel sok tehetséges fiatal van a faluban. A szlovák és cigány kisebbség felkarolása is fontos feladat. Meg kell ismernünk a kultúrájukat, és segíteni kell annak fejlesztésében is. A település bár sűrűn lakott az információ áramlása mégis akadályozott. Szükség lenne felmérések készítésére, hogy kinek mire van szüksége a településen, milyen szolgáltatást venne igénybe, és miben tudna részt venni, segíteni. A szociális térkép készítése mindenki javát szolgálhatná a szolgáltatókét is és az igénybevevőkét is. Sajnos a falu nehéz anyagi gondokkal küzd, ezért szükség lenne támogatókra, de ami rajtunk áll azt próbáljuk megtenni és így javítani az itt élők életkörülményeit.

Bokor

„A traktorok otthona”
www.bokor.hu
Lakóinak száma: 137
Területe: 675 ha
Statisztikai kistérség: Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
Bokor község a Cserhát lábánál fekszik, nagyjából a Pásztó-Hollókő-Buják háromszög súlypontjában. Zsáktelepülés, megközelíteni a 21 úttól Hollókőre vezető úton lehet, Alsótoldon le kell térni Mohora felé, ez után az irányt táblák jelzik. Van egy időnként járható, festői aszfaltos erdőgazdasági út Bujákról is, ezt csak a térképek egy része jelzi. A keskeny úton nagyon kell figyelni a szembejövő forgalomra! A völgyben fekvő települést dombok, erdők övezik, kiváló túra és kerékpár útvonalakkal.

Története
Bokor község Árpád-kori település, az oklevelek 1265-ben említik először. Báthory István 1439-ben nyerte adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak nevezték. A vármegyei adóíveken 1715-ben öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak itt össze. A kutatók a középkorban használatos "Bukur" személynévből eredeztetik a falu nevét, de a bokor köznévből is származhat, az itteni bokros-cserjés vidék miatt.

Lakossága napjainkban
Lakosság összetétele:
0-6 éves korig 4 fő
7-14 ’’ 5 fő
15-24 ’’ 10 fő
aktív munkaképes 52 fő
nyugdíjas 66 fő

Látványosságok a faluban
2004-ben elkészült a falu elején található vendégház, amely a környék egyik legszínvonalasabb szálláshelye, 14 fő elhelyezésére alkalmas. Kihasználtsága az elmúlt évben jelentősen javult, de még mindig nem optimális. A település legnagyobb kincse a védett vízbázis, mellyel a két szomszédos település vízellátását biztosítjuk.

Épített örökség
Evangélikus templom: 1727-ben a Bokorban lakó evangélikusok a romos katolikus templomot használták, ami feltehetően azonos a község temetőjében lévő rommal. 1770-ben a község birtokosa a Darvas család lett, eredetileg a katolikusok számára ők építették a mai templomot. Az építés pontos éve nem ismert. Az 1790 körül, késő barokk stílusban készült templom egyhajós, 1863-ban leégett. Épített oltára és szószéke van, karzata U alakú, négy faragott faoszlopon nyugszik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll. Templomrom: A temetőben lévő rom egy XIII. századi templom maradványa. A falmaradványok a temető legmagasabb pontján találhatók, nagyobbrészt fákkal, bokrokkal benőve. Nyugati fala hat méteres hosszban még áll. Az elmúlt évtizedben ravatalozót építettek mellé, melynek oldalfala a rom keleti alapfalára került.

Kulturális élet
A településen két országosan is hírnevet szerzett rendezvényt tartunk évente. Az egyik a veterán traktorok találkozója. 2007 májusában már ötödik alkalommal gyűltek össze az erőgépek és a látogatók száma elérte az ötezret. A másik jelentős rendezvény a faluban, mely szintén kezd egyre népszerűbbé válni az OFF- ROAD verseny, mely a modell autók terepversenye. Elindítása egy helyi vállalkozó érdeme, aki a falu határában OFF-ROAD pályát épített. Minden évben tartunk falunapot, mely mindig nagyon jó hangulatban telik, de ezt szűk körben, mint egy nagy család összejövetelét, szoktuk megtartani. Különböző versenyeket szervezünk, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Ilyenkor felköszöntjük a falu legidősebb lakóját, majd amit közösen megfőztünk együtt elfogyasztjuk. Egyre nagyobb hagyománya van az országosan szervezett, környező településeket is útba ejtő futó versenyeknek. Évente két alkalommal adunk otthont a rendezvényeknek. Ilyenkor több százan érkeznek a településre, de csak a futóverseny idején tartózkodnak nálunk. Gyakran elhangzik, hogy feltétlenül eljönnek máskor is. A helyiek elbeszéléséből hallva, régen színvonalas hagyományőrző csoport működött. Ennek sajnos ma már nyoma sincs. A szlovák kisebbségi önkormányzat képviseli időnként a települést a hagyományőrző rendezvényeken, mint például a Vanyarci Haluska Fesztiválon.

A település vállalkozásai
A település legjelentősebb vállalkozása a BOKORI SAJTOT előállító HIKSZ Kft. Az együttműködés érdekében velük közvetlenül kell felvenni a kapcsolatot. A családok többsége önellátó módon foglalkozik gazdálkodással. Kereskedelmi mennyiséget mézből és málnából termelnek.

A község jövőképe
Évek óta pályázunk a falu legrégebbi házának tájházzá alakítására, de eddig sajnos eredménytelenül. Még élnek idősek, akik valamikor kézműves tevékenységet folytattak, de ennek ma már sajnos semmilyen látható jelei nincsenek a hétköznapokban. Pár éve próbáltunk nyugdíjas klubbot létre hozni, de minimális volt az érdeklődés. A tavalyi év első sikeres próbálkozása volt, hogy egy hétig fiatal művészeknek alkotótábort szerveztünk. A művészek jól érezték magukat, így reméljük ebből is sikerül hagyományt teremteni.

Buják

"Festőt megihlető népviselet"
www.bujak.hu
Lakóinak száma: 2240 fő
Területe: 15304 ha
Statisztikai kistérség:Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
Buják a Cserhát déli részén, a Buják- és a Virágos-patak találkozásánál fekszik. A Cserhát legnagyobb települése. Ásatási leletek bizonyítják, hogy már az ősember is megtelepedett a falut körülvevő dombokon. Vára feltehetően a tatárjárás után épült, és nem játszott nagy szerepet a török hódoltság idejében. A falu felett a Cserhát legnagyobb összefüggő erdőrésze terül el.Buják zárt település, megközelítése szilárd burkolatú úton csak Kisbágyon felől lehetséges. Talán a zártságának köszönhető, hogy megmaradt a falu híres népviselete, emiatt sok turista keresi fel a települést.

Története
A bujáki vár oklevelek szerint 1303-ban már állt. 1386-ban Mária királynő a Garaiaknak adományozta. Ezt Zsigmond király 1393-ban megerősítette, de 1424-ben nejének, Borbálának adta. 1439-ben a Báthory család lett a település földesura. 1528-ban Werbőczy István szerezte meg. A várat 1552-ben Ali budai basa elfoglalta, de mindössze 28 fős őrség állomásozott itt. 1562–63-ban Szefernek, a hatvani szandzsák helyettes emírjének hűbérbirtoka volt. 1593-ban Báthory István országbíró foglalta vissza a töröktől, majd 1605-ben Bocskai István hadai szállták meg. 1606-ban visszakerült császári kézre. A falu a XVII. században a töröknek is adózott, 1633–34-ben a váci nahije községei között említették. A várat 1663-ban a törökök visszafoglalták és felrobbantották. 1745-ben Mária Terézia az Esterházyaknak adományozta. A közeli Hényelpuszta önálló település volt, 1391-ben említették először az oklevelek.

Lakossága napjainkban
Lakóinak száma 2.240 fő, ami évről-évre csökken. A községre a fiatalok elvándorlása és az elöregedés jellemző. Helyben kevés munkahely van, a munkaképes lakosság nagy része ingázik, főleg Budapestre, de sokan Hatvanba és Gödöllőre járnak. A községben működik általános iskola és óvoda. Az iskolások száma 191 fő, amelyből a cigány kisebbséghez tartozó gyermekek száma 88 fő, az óvodások száma 84 fő, amelyből a cigány kisebbséghez tartozó gyermekek száma 29 fő.

Látványosságok a faluban
A község bővelkedik látványosságokban.− A faluból jelzett tanösvény mentén lehet felkeresni az erdei kiránduló helyeket.− Az erdőben, 2001-ben újították fel a Sasbérci kilátótornyot, amely hétvégén nyitva áll a látogatók előtt. − A Selyemréti Egidius-forrás környéke kedvelt kirándulóhely. − Sokan keresik fel a Rákos patak mellett elterülő Keselyréten lévő több mint 400 éves kocsányos tölgy matuzsálemeket, amelyeket a megye elsőként, 1943-ban védetté nyilvánított.− A bujáki népviselet az ország egyik legszebb és legismertebb népviselete. A háború előtt részt vettek a Gyöngyösbokréta mozgalomban. Népviseletét, hagyományait most is őrzi a falu lakossága.

Épített örökség
A vár - mint a legtöbb magyar vár - a tatárjárás után épült. A várromhoz erdei ösvény vezet. A kálvária a Kálvária-hegy legmagasabb pontján álló, szabálytalan építmény klasszicista stílusban épült 1820 körül, melyben megcsodálható a 12 stáció. A kálvária a mellette álló Szt. Anna kápolnával egységet képez. Érdemes megtekinteni a község katolikus templomát, amely barokk stílusban épült. Buják plébániáját először 1542-ben említik, az akkori templom helye azonban ismeretlen. A mai templom 1752-57-ben épült, Esterházy Pál kegyúr költségén. E század elején falai megrepedtek, boltozatából téglák hullottak ki, ezért 1902-ben újraboltozták, hajóját bővítették, szentélyét átépítették. 1933-ig fazsindelyes fedésű volt. Harangjai 1746-ban még haranglábon voltak elhelyezve.

Kulturális élet
Minden év júniusának első vasárnapján – több mint 20 éve - megrendezésre kerül a „Bujáki Vasárnap” folklór fesztivál. Október elején szüreti felvonulást tartunk. Az óvoda épületében helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg. A községben van egy magántulajdonban lévő „bujáki baba” gyűjtemény. A falusi turizmus fejlődőben van, az utóbbi időben több család alakított ki magánszálláshelyet. Glatz Oszkár festményeiből állandó kiállítás nyílt a felújított művelődési házban.

Amire büszkék vagyunk
A viseletbe és a falut körülvevő szép környezetbe lett szerelmes Glatz Oszkár Kossuth-díjas festőművész, aki a nyarakat Bujákon töltötte. A képein keresztül a táj szépsége, az itt élők életkedve, népviselet eljutott az országhatárainkon túlra is. Glatz Oszkárt a község 1936-ban díszpolgárává fogadta. Ma utca viseli nevét, szobra az iskolaudvaron áll. A család akarata szerint. Buják község ajándékba kapott 40 olajfestményt. Pályázati segítséggel és önerőből az önkormányzat átalakította a művelődési házat, ahol a festmények ott tekinthetők meg. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós a Buják melletti Kiskér pusztán töltötte gyermekkorát. Az új általános iskola az ő nevét viseli.

A település vállalkozásai
A községre a növénytermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás egyaránt jellemző, de mértékük nem meghatározó. A helyben élő lakosság munka mellett, másodállásként foglalkozik a mezőgazdasággal, néhány betelepülő viszont vállalkozóként folytatja. A községben nagyobb vállalkozás nincs. A rendszerváltás után a nagyobb üzemek, cégek megszűntek. A vállalkozók nagy része az építőiparban és a kereskedelemben tevékenykedik. A faluban szeszfőzde valamint pékség működik.

A község jövőképe
A földrajzi táj szépségére, a látnivalókra (Várrom, Sasbérci kilátó, Kálvária) a népviseletre és a Glatz gyűjteményre építve a turizmus erősítése.

Cserháthaláp

„Ahol az utak egybefutnak”
hu.wikipedia.org/wiki/Cserháthaláp
Lakóinak száma: 398 fő
Területe: 1047 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmat

A falu fekvése, megközelíthetősége
Cserháthaláp Balassagyarmattól mindössze 13 kilométerre található. Összeköti a Belső Cserhátban lévő falvakat Cserhátsurány – Terény vonalában. A falu, amelynek belterülete: 10 hektár, egy széles völgyben helyezkedik el. Az átutazók községünkből körbetekintve megcsodálhatják a Cserhát jellegzetes, íves dombjait.

Története
Cserháthaláp Árpád-kori település, de a korai történetére vonatkozó adatok hiányosak. Az azonban tény, hogy a XIII-XIV. században a Halápi család volt a földesura. Birtokosának nevét említették 1416-ban is: Halápi János Boszniában esett a török fogságába. Hosszú raboskodása idején a magyar nemesek Pécsett országos tanácskozást tartottak a foglyok kiváltása ügyében. A rabokért összesen 65 ezer forintot követelt a török. Halápi János azonban soha nem tért haza, a család kihalt. A falu földesura 1542-ben Marczaly Zsigmond volt. Haláp a török időkben elnéptelenedett, de az 1715-ös vármegyei összeírásban már 15 adóköteles háztartással említették. Korábban két község állt itt: az Ördög-oldal nevű domb alatt Nagyhaláp, Terény felé, a lapályon pedig Kishaláp terült el. A két falut 1905-ben egyesítették. A falucska az irodalomtörténetbe is bevonult: Mikszáth Kálmán egyik legismertebb és legtöbb nyelvre lefordított művében, a Szent Péter esernyője című műben írta le a halápi tanítónő temetésének esetét.

Lakossága napjainkban
2006-ról 2007-re fogyás, előző években szinten tartás volt jellemző a lélekszám tekintetében. Viszont 2007-től enyhe növekedés tapasztalható. A lakosság túlnyomó része inkább időskorú.2007 második felétől örvendetes változásként értékeltük, hogy fiatalok építkeznek, lakást vásárolnak községünkben. Többnyire a Halápról elszármazottak jöttek vissza.

Látványosságok a faluban
A Fekete-víz - az Ipoly egyik legjelentősebb bal oldali mellékága - folyik keresztül közvetlenül a település alatt. A „Rézparti” horgásztó Magyarnándor felé várja a természetkedvelőket. Községünkben nyugalom és csend uralkodik; a mai rohanó világban ezek jelentős és megbecsülendő értékek.

Épített örökség
Műemlék nincs a faluban. Épített látnivalóink: a Weis Emil-féle kúria és a római katolikus templom, ahol a falu védőszentjeit, Szent Péter és Szent Pál apostolokat ábrázoló oltárkép található. Itt-ott palóc jellegű házak is fellelhetők.

Kulturális élet
A hagyományőrzés szép példája, amikor különböző alkalmakkor, vagy meghívásokra fellép a helyi hagyományőrző csoport, akik az itteni palóc népdalokat éneklik. Cserháthalápon kiemelkedő Schottner Andrásné tevékenysége, aki a népviselet továbbvitelét öregbíti babakészítéssel és felnőtt népviseleti ruhák varrásával. Két hagyományőrző csoport is van a faluban: egy fiatal és egy idősebb vegyeskórus.
Rendezvényeink:
Gyermeknap (május utolsó szombatján vagy vasárnapján)
Nyugdíjas találkozó
Búcsú (június 29-én)
Falunap szüreti felvonulással és bállal (szeptember első szombatján)
Karácsonyt váró ünnepség, ahol felállítást nyer az életnagyságú betlehem
Húsvéti bál

Amire büszkék vagyunk
Büszkék vagyunk a település minden lakójára, mert mindig tudják, hogy mikor és miért kell összefogni a falu érdekében. Nagyon büszkék vagyunk fiatal tehetséges sportolóinkra: Wagner Biankára és Vankó Mátéra. A falu központját sikerült szépen rendbe tenni, felújítani, és karácsony környéki látványosságunkra, a betlehemre is. Cserháthaláp címerére, amit 2005. szeptember 11-én avattunk, méltán büszke a település, hiszen szimbolikusan kifejezi mindazt, ami a faluhoz köthető.

A település vállalkozásai
A földművelés a mérvadó, amivel a helyben élők foglalkoznak. Állattenyésztés nem igazán jellemző, csak a ház körüli állatok tartása figyelhető meg, de ez is visszaszorulóban van. A saját háztartásban megtermelteket az itt élő emberek saját céljaikra használják fel, nem jellemző, hogy ezzel kereskednének. Néhány gyümölcsöt termesztő család próbálkozott feldolgozással, kereskedelemmel, de értékesítési gondok miatt egyre inkább feladják ezt a lehetőséget. Jelentős vállalkozások nincsenek, említést érdemel, Szklenár Mihály fafaragó, aki naiv módon, ügyesen dolgozik a fával, és, Cifrik Gyula borász, aki most kezdte a tevékenységét, neki van bemutatásra alkalmas boros pincéje is.

A község jövőképe
Az átutazóknak szeretnénk valamilyen szinten vonzóvá tenni a települést, szálláshellyel, pihenési lehetőséggel, programokkal. Ennek legfőbb akadály a pénzhiány. Ötlet és lelkesedés van, csak a forrás hiányzik. Fejlesztési elgondolásaink között szerepel többek között a Weis-kúria hasznosítsa, pihenőpark létrehozása, faluház vásárlása vagy építése.

Cserhátsurány

„Kastélyokra néző templomok”
hu.wikipedia.org/wiki/Cserhátsurány
Lakóinak száma: 889 fő
Területe: 1880 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmat

A falu fekvése, megközelíthetősége
Cserhátsurány műemlékekben gazdag, hangulatos falucska, megbújva a Belső-Cserhát dombjai között. Közúton megközelíthető két szomszédos települése Cserháthaláp és Herencsény. A község belterületén halad át a település fő vízgyűjtője: a Fekete-víz patak. A múlt század közepéig egészen Mohora településig összefüggő mocsárvilág húzódott a patak mentén.

Története
Régen Surány volt a falu neve, és a Csór nemzetség birtokolta. Neves tagja volt e családnak Csór Tamás csókakői várnagy, királyi főajtónálló, aki 1344-ben a falu templomát építtette, s búcsúengedélyt is szerzett a pápától. A község 1429 és 1443 között Szanda várának birtoka volt. A török hódoltság idején, 1562-63-ban Rusztem budai pasa fősolymászának, Hamidnak hűbérbirtoka volt. A mai falu közelében állt egykor a Kasza nevű helység, ami a török időkben elpusztult, s hasonló sorsra jutott Csórpuszta is, amelyet 1330-ban említettek először az oklevelek.

Lakossága napjainkban
Fogyás és elöregedés jellemző Cserhátsurányra. A fiatalok megtartásának lehetősége csak 20-25 kilométeren belüli munkahelyteremtéssel lenne megoldható. Kevés a faluban a gyermekvállalás is.

Látványosságok a faluban
A Fekete-víz és az országos közút szabályozás során alakult ki a falu központjában lévő fél hektáros tó, ami kitisztítás és mélyítés után nyerte el mai formáját, s amit az önkormányzat több alakommal bővített és rendezett. Jelenleg a tavat főként sporthorgászati célokra használják. A településen még két tó, az egyik a 300 hektáros vadaskertben 12 hektáros, a másik 0,4 hektáros. Cserhátsurány falumúzeumában helyi néprajzi gyűjtemény tekinthető meg.

Épített örökség
Cserhátsurány műemlékekben igen gazdag.
Jánossy kastély: A saroktornyos kastélyt a XVII. század elején építették, a Jánossy család számára. A XIX. század elején a téglalap alakú, földszintes, négy saroktoronnyal kiképzett épületet a pillérek beépítésével bővítették. Bejárata az udvari homlokzatán van. Ajtaja és ablakai füles kőkeretekkel készültek. Az épület északi sarka alápincézett, a pince az udvarból nyílik. Dongás és keresztboltozatos helyiségeit jórészt kőkeretes, igen szép, kazettás, faragott ajtók kötik össze. Az udvar két oldalán pilléres kőfal helyezkedik el, a kapupilléreken egy-egy pajzsos oroszlánnal. A keleti kapurészt az 1970-es években helyreállították, az északi kapu teljesen romos. A kastély további három oldalát és a kis előkertet téglafal veszi körül, sarkain egy-egy hétszögletű tornyocskával. A meredek domboldal aljában egy külső kőfal is felfedezhető. A műemléki környezethez tartozik még az észak-keleten lévő fallal körülvett veteményeskert, a volt kertészlakással, valamint néhány volt cselédház. A keleti kapu mellett lévő istálló leégett, ezért lebontották.
Simonyi-kastély: A barokk stílusú kastély a Simonyi család számára épült a XVIII. században, később a Sréter család birtokába jutott. A barokk stílusú kastély téglalap alaprajzú, udvari főbejárata két oszlopon nyugvó előcsarnokkal van kiképezve. Kerti homlokzatán kétszárnyú ajtó látható, előtte kis terasz, melyhez két oldalról lépcsőfeljáró vezet. Az emeletről nyíló erkélyt a megtört vonalú terasz szélén álló fejezet nélküli oszlopok tartják. Ajtó található a keleti oldalon is, az épület részben alápincézett. Az udvari bejárat előtti parkban Tessedik Sámuel mellszobra látható.
Evangélikus templom: A településen birtokoskodó Sréter György 1767-tõl evangélikus udvari káplánt tartott. A templom elődje egy sörházból átalakított imaház volt. Az 1928-as Canonica Visitatió szerint a mai templomot a Sréter család telkén és annak támogatásával 1818-21 között építették. Tornyát 1829-ben készítették el, addig harangjai fa haranglábakon álltak. 1928-ban nagyobb felújítást végeztek a késő barokk stílusban épült templomon. Az evangélikusok lélekszáma fokozatosan csökkent, ezért Terény fíliája lett. Berendezése a II. világháborúban megrongálódott, tornyának keresztjét az 1970-es években vihar sodorta el. A cserhátsurányi a megye egyik legkorábbi, igen jó arányú, barokk evangélikus temploma.
Római katolikus templom: A templomot a község birtokosa, Csór Tamás királyi főajtónálló 1344-ben építette, gótikus kőbordázattal ellátva. Az 1711-es Canonica Visitátió már festett famennyezetét említi. Harangjait 1772-79 között helyezték el a toronyban, ezt megelőzően 1722-ben és 1727-ben fa haranglábat említenek a krónikák. Keleti barokk karzata valószínűleg az 1700-as évek végén épült. A középkori szentély lebontásával az újkori bővítés 1934-ben valósult meg, ekkor tűnt el a XVIII. századi, faszobrokkal díszített barokk főoltár is. A templom magas gerincoromra épült, egyhajós, középtornyos. Az eredeti hajója keletelt. Nyugati oldalán erőteljes, ötszintes gótikus torony helyezkedik el, melynek déli oldalához henger alakú középkori lépcsőtorony csatlakozik. Az eredeti hajó északi oldalához két sekrestye épült, míg a déli irányú újkori bővítés a templom mai hajója. Az eredeti templomhajóban több középkori féloszlop maradványa látható, innen nyílik két gótikus ajtó a sekrestyébe. A középkori szentélyben falfestménymaradványok, gótikus, kettős ülőfülke és pasztofórium található. A mai főhajó háromszakaszos, megtört síkú mennyezettel fedett. Az eredeti hajó ma szentély szerepét tölti be. Oltára egykor mellékoltár, részben átalakítva, kora barokk, XVII. századi keresztelőkútja középkori szenteltvíztartó volt.
Az előzőeken túl a falu épített öröksége még a Majláth kastély, a Sréter kiskastély és a Lóránt kúria.

Kulturális élet
Rendszeres rendezvényeink Cserhátsurányban:
Tessedik Napok
Farsang
Tessedik Sámuel Napok (tanári pályáját Surányban kezdte a Sréter családnál)
Búcsú
Majális
Nemzeti ünnepek megünneplése
Szüreti és duatlon verseny
Falunapok
Idősek karácsonya

Amire büszkék vagyunk
Büszkék vagyunk fejlett intézményi hálózatunkra, műemlékeinkre valamint Surány történelmi személyiségeire. A Sréter család tagjaira: János kurucgenerálisra II. Rákóczi Ferenc tüzérségi főfelügyelőjére; János alispánra a magyar közigazgatás korszerűsítőjére, Madách Imre barátjára és hivatali előjárójára; Lajos honvédezredesre Baradlay Richárd alakjának egyik megihletőjére; István honvédelmi miniszterre, Kreybig Lajos tudós talajkutatóra, akadémikusra, Magyarország talajtérképének megalkotójára a csepegtető öntözés feltalálójára a szerves és műtrágya hasznosítás meghonosítójára.

A település vállalkozásai
Cserhátsurányban erdő-, rét-legelőgazdálkodás, állattenyésztés valamint szántóföldi gazdálkodás és gyümölcstermesztés is megfigyelhető. A helyi termékek feldolgozása közül jellemző a lekvárkészítés, a fafeldolgozás, biotermékek, a gyógy- és fűszernövény feldolgozás, valamint az illóolaj előállítás. A településen számos olyan vállalkozás, szervezet van, amelyek a falu fejlődését elősegítik:
Cserhát Szolg Kft.
Nagy Mihály Gyógynövény Kft.
Általános Iskola
Beret Bt.
Önkormányzat
Kelemen Tibor vállalkozó
Cserhátsurány Horgász Egyesület
Sréter Alapítvány
Tessedik Alapítvány
Sport Egyesület

A község jövőképe
A faluban a műemléki épületek, a múzeum és a táji környezet is bemutatásra érdemes. Fejlesztési elképzeléseinket főként a meglévő rendezvényekre való szervezés és vendéglátás építése, valamint a meglévő vállalkozások bővítése alapozza meg. Az akadályozó tényezők: a munkahely, az anyagi források hiánya, valamint a képzési hiányosságok leküzdése után sok elgondolásunk válik megvalósíthatóvá. Ilyen fejlesztési elgondolás például a tóépítés, a pavilonok kialakítása, vagy egy állatsimogató létrehozása, sportcsarnok többfunkcióssá tétele, új keresztény otthon és parókia építése, önkormányzati úthálózat korszerűsítése, parkok kialakítása, faluközpont kialakítása.

Cserhátszentiván

„A hegyek között megbúvó festői kis falu”
www.cserhatszentivan.hu
Lakóinak száma: 157 fő
Területe: 1066 ha
Statisztikai kistérség: Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
Ez a szubalpin klímával rendelkező parányi település az Észak-Magyarországi régióban, Nógrád megyében, a Pásztó kistérségben, a Cserhát-hegység dél-keleti részén található aprófalvas vidéken helyezkedik el. Hegyvidéki környezettel rendelkező, erdővel körülvett település.
A község területét érinti a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet, valamint a NATURA 2000 hálózat. Cserhátszentiván teljes közigazgatási területével része a Cserhát Natúrparknak.
Közúton a legegyszerűbben Pásztó felől közelíthető meg. Budapesttől 90 km-re, Pásztótól 12 km-re, Hollókőtől 8 km-re található.

Története
A falu (Scenthywan, Sankt Ivany, Szentivány, Szent-Iván, 1906 óta Cserhátszentiván) története:
A környéken talált számtalan régészeti lelet bizonyítja, hogy a település ősidők óta lakott volt.
Az erdők, legelők, sűrűn fakadó források már a legrégebbi korokban is megélhetést biztosítottak az itt élőknek. A római kereskedelmi-hadi út, mely Hatvanból Szécsénybe vezetett, itt haladt át, érintve Gede, Csécse, Ecseg, Cserhátszentiván, Told és Lóc mai területét. Az út olyan várak között haladt, mint Buják, Ecseg, Hollókő. Szentiványon jelentős szkíta és avar-kori leleteket találtak. A Kr.e. VI. századtól a szkíták, a Kr.u. VI-VII. századtól a szlávok, majd a Honfoglalás idején a Zách, Kacsics és Szolnok család tagjai telepedtek le. 1265 – Szentivány első okleveles említése, amely abban az adománylevében szerepel, amelyben Kutasó, Bárkány és Ágasvár adományozása kapcsán a határjáráskor említik „scentiwan Berecha”-t, azaz Szentivány bércét. Az oklevelek tanúsága szerint 1524-ben Katonai György birtoka volt Szentivány. A falu 1734-től nemes község volt, így lakói nem fizettek adót. Cserhátszentivánt gyönyörű fekvése miatt a falusi turizmus már az 1930-as években felfedezte. A faluban 70 x 18 méteres, 24 oC hőmérsékletű, kissé kénes vizű strand, 10 db első osztályú, 18 db másodosztályú vendégszoba, büfé, vendéglő, fagylaltozó, posta, telefon, lőtér, tekepálya működött.

Lakossága napjainkban
Az 1700-as években a lakosok száma 700 körüli volt. A XIX. és XX. század fordulóján a falunak már csak 554 lakója volt, a második világháborút követően pedig a lélekszám tovább fogyatkozott. A mélypontot 2007-ben értük el 143 lakossal, de azóta – elsősorban Budapestről visszaköltöző elszármazottaknak és az újonnan betelepülő családoknak köszönhetően- folyamatos emelkedés figyelhető meg. Jelenleg 157 lakosa van Cserhátszentivánnak, ebből 17 gyermek.

Látványosságok a faluban
Cserhátszentiván legnagyobb értéke a festői környezet és a páratlanul tiszta levegő. Természeti értékeink közül kiemelkednek a Bézma keleti, felső harmadában található oszlop alakú, függőkő formájú andezittömb-vonulatok, amelyek a vulkáni szórás emlékét őrzik. Ilyenek a Hármas-forrás feletti kövek, illetve a falu feletti oldalban található Bak-kő.
A hegyek alsóbb régiójában középső miocén eredetű lajtamészkő, homok, agyag található. Ezeket a kőzeteket szeli át észak-északnyugati irányból a Zsunyi patak, észak-nyugati irányból a Cserkúti-patak. A felszíni vízfolyások javát a domborzati viszonyoknak megfelelően a Szuha-patak fogadja be.
Cserhátszentiván környékén nagyon sok forrás található. Említést érdemel a Pelecke (342 m) andezitjének peremtörésénél a patak mellett feltörő langyos vizű forrás, valamint a 18 C°-os, vastartalmú Hármas-forrás vize. Kisebb vízhozamú forrás az Alsómalom-tanya melletti forrás, valamint a Cserkút-puszta melletti forrás, amely az Egres-patak közvetlen közelében hozza felszínre vizét.
A környéken nagyon sok védett növény- és állatfaj található. Az erdőkben fészkelő ragadozó madarak közül az idősebb tölgyesek háborítatlan részein évről-évre fészkel egy fokozottan védett békászó sas pár. Egy mesterségesen kihelyezett fészekben költött a Keleti-Cserhát első, szintén védett kerecsensólyom párja. Jellemző nagyvadak a gímszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon.
Egy elhagyott kőbánya rekultivációjának köszönhetően a településen biológiai- és geológiai tanösvény került kialakításra. A patakparti sétány ismeretgazdagító, romantikus kirándulást ígér. A tanösvény, a közelben található kilátó, a Kálvária-domb, valamint a környék gyönyörű turistaútvonalai kellemes időtöltést, igazi kikapcsolódást jelentenek az idelátogatóknak.

Épített örökség
A szűk, kanyargós főutca és a palóc házak szinte az egész faluban a XX. század elejének hangulatát idézik. Az egyedi faluszerkezet, az országos-és helyi védelem alatt álló építmények teszik Cserhátszentivánt megismerésre méltóvá, megismerésre érdemessé.
A temetőben áll a környék legrégebbi, 1067-ben épült templomának romos tornya. A középkori templom zárókövéről egy jóval későbbi forrás, a Historia Domus (1796) tesz említést. A törökök által elpusztított templomot 1752-ben építették újjá, barokk tornya és a templom földdel takart alapfalai országos műemlékvédelem alatt állnak. A plébánia adatai szerint a templomhajó alatt eltömődött, boltozott kripta van.
A temetőben, a régi templomtorony mellett áll a szintén országos műemlékvédelem alatt álló népi feszület, amelyet Gyurcsányi János állíttatott 1810-ben. Korpusza öntöttvasból készült, bevésett díszítésekkel van ellátva.
Az új római katolikus templom hat falu (Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Kutasó) összefogásának köszönhetően, adományokból épült. 1942. szeptember 8-án Kovács Vince püspök úr Kisboldogasszony tiszteletére szentelte fel. A toronyban két harang lakik, amelyeket a régi templomból hoztak át.
Említésre méltó a helyi védelem alatt álló evangélikus imaház és fa harangláb, valamint a használaton kívüli zsidó temető.

Kulturális élet
A falu kulturális életének központja a Művelődési Ház, ahol minden évben két nagyobb rendezvényt szervezünk. Június utolsó szombatján kerül megrendezésre a Cserhátszentivánaiak Világtalálkozója, amely a falubeliek, a faluból elszármazottak, és az újonnan ideköltözők közös ünnepe. Szeptemberben, a római katolikus templom felszentelésének évfordulóján Falunapot tartunk.

Akikre büszkék vagyunk
2007 óta Cserhátszentiván díszpolgára és a falu szülötte Bakallár József festőművész, akinek alkotásai a világ minden tájára eljutottak. Több hazai és külföldi kitüntetésben részesült. Cserhátszentiváni Corpus című festménye a falu templomának falát díszíti. Tarcsányi Ottília szintén cserhátszentiváni születésű festőművész. Képei Európa számos országában, Japánban és a tengerentúlon is megtalálhatók. Büszkék vagyunk Babiák József autodidakta festőre, akinek képei ma is számos szentiványi szoba falát díszítik.
Büszkék vagyunk Gyöngyössy Katalin és Lendvai Katalin színművészekre, valamint a faluban forgatott filmekre: Az orvos halála (1965), Mázli (2008)
Sportolóink közül kiemelkedik Noskó Ernő olimpiai bajnok labdarúgó, valamint Szilassy Béla jégkorongozó, aki öt évig volt a nemzeti válogatott tagja. Fia, Szilassy Zoltán szintén jégkorongozó, 47-szeres válogatott.

A település vállalkozásai
A településre a növénytermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás egyaránt jellemző.
Őstermelőink elsősorban méhészettel foglalkoznak. A mezőgazdasági vállalkozókon kívül falusi turizmussal, gyermekek táboroztatásával, és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokkal is büszkélkedhetünk.

A község jövőképe
A falu egyik legnagyobb kultúrtörténeti és idegenforgalmi értéke az egyedi faluszerkezet, melyet a főút mellett található palóc házakkal együtt az Önkormányzat képviselő-testületehelyi védelem alá kíván helyezni. Az idegenforgalom a település kiaknázatlan lehetősége, emiatt a településnek meg kell találnia és tovább kell fejlesztenie turisztikai vonzerejét. Rövidtávú terveink között szerepel vendégház kialakítása, a falu látnivalóinak állapotjavítása, a geológiai tanösvény felújítása, és egy szabadtéri rendezvényhelyszín kialakítása. Tervezzük néhány éven belül egy ökoturisztikai látogatóközpont kialakítását, a rendelkezésre álló geotermikus forrás hasznosítását, valamint kerékpárút kialakítását.
Terveink között szerepel a biogazdálkodás, valamint üvegházi növénytermesztés beindítása.

Ecseg

„Ahol a madarak mindig énekelnek”
ecseg.fw.hu
Lakóinak száma: 1250 fő
Területe: 2410 ha
Statisztikai kistérség: Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
Ecseg Budapesttől 80 km-re, Pásztótól 10 km-re a Kelet-Cserhátban megbúvó történelmi és természeti értékekben gazdag település.

Története
A község határában a Kr. e. IV. évezredből származó leletek is előkerültek. Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilona-vár. Az erődítmény már a XV. században elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt, a középkortól egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke volt az itteni plébános. Ecsegnek valaha igen jó bora termett: a középkorban a királyok adófizető eszközként is elfogadták. A helyi szőlőskerteket a XIX. század végén pusztította el a filoxéra. Egykor búcsújáró hely volt a falu közelében lévő úgynevezett szentkút, amelyhez számos csodás gyógyulás emléke fűződik. 1680-ban templomot építettek itt, amikor azonban a kút vize elapadt, a kegyhely is elpusztult.

Lakossága napjainkban
2003-2006
0-18 éves 278 fő 286 fő
19-60 éves 732 fő 702 fő
61- év felett 254 fő 256 fő
összesen: 1264 fő 1244 fő
Iskolások száma: 120 fő
Óvodások száma: 53 fő

Látványosságok a faluban
- A Magas-hegy és Közép-hegy közötti szurdokvölgy (a Cserkúti-patak völgye)
- A Közép-hegy és Bézma közötti völgy (A Zsunyi-patak völgye)
- Az ecsegi Várhegy (Várdomb), háttérben a Bokri-hegy, Magas-hegy, Közép-hegy, Bézma vonulatával és a Cseh-völggyel
- Parlag (eróziós domboldal, legelő) az ún. Mészkemencével
- Az Ecseg-Kozárd közötti tó (víztározó)
- Andezitbe vájt szurdokok, patakvölgyek, (Cserkúti-patak, Szurdok-árok)
- A Közép-hegy és a Bézma andezit tömbjei szikla alakzatai
- A Parlag nevű dűlő eróziós árkai
- Az előbbiekben említett patakok, illetve a Hármas-forrás (a Zsunyi-patak völgyében), és az ún. Káponka-forrás, Alsómalom-forrása

Épített örökség
- Szakrális kegyhelyek: A volt kápolna (káponka) forrásának bejárati része (mészkővel kirakott forrásbejárat)
- Út melletti kápolnák: Boldogasszony-káponka, Szent Anna káponka (templom mellett), Orbánka, Hajnalné kápolnája
- A Boros úti pincesor (25 pince, többségük épségbe, 25-50 méter hosszúságúak márgás kőzetbe vájva, középkori eredetűek)
- Malomfal maradvány az Alsómalomnál (külterület, rossz állapotban)
- A volt Gyenes-féle vízimalom épülete a Várszeg út végén (ma vendégház)
- Néhány idősebb parasztház a Várszeg úton
- Damjanich úti (Szőlőkalja) és a Rákóczi úti (Felső útsor) pincesor
- Mindenszentek templom (tornya XV. századi gótikus bejáróval), hajója barokk. A középkori község temploma a torony megmaradt részletei alapján a XV. században épült. Az 1697-es Canonica Visitatió szerint a templom jó állapotban állt, noha a település a XVI. században elpusztult. Nagyobb harangjai 1727-ben haranglábon voltak elhelyezve, csak egy kisebb lógott a templom tetőzetén lévő tornyocskában. A mai barokk templom építése 1780-ban kezdődött, míg felszentelése a Historia Domus szerint 1792-ben történt. A toronycsarnok belső kapujába vésett 1834-es évszám újabb építkezést tételez fel. A mai toronysisakot 1880-ban készítették. A templom régi harangja Patay Pál szerint legkorábban a XV. század második felében készülhetett, 1908-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

Kulturális élet
Rendszeres rendezvényeink az Ecsegi karácsony és a nyári falunap, mellé érdemes lenne még a közel jövőben egy Boros úti fesztiválprogram szervezését is megoldanunk. A falu igen jelentős helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, valamint a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek megőrzésének és bemutatásának is több évtizedes múltja van Ecsegen.

Amire büszkék vagyunk
Banos János költő, újságíró (elhunyt); ecsegi betlehemes (Magyarország és Közép-Európa első ismert betlehemes játéka 1682-92 között) az ecsegi Szent Kereszt Céh kódexében (Vác, Egyházmegyei könyvtár). Kozma István volt labdarúgó (Újpest, Liverpool).

A település vállalkozásai
A Natúrpark fejlesztése kapcsán községünkből idegenvezetésre, túravezetésre helyi ismeretekkel rendelkező személyekkel bizton lehet számítani. Falunkban faipari vállalkozás, kiskereskedelmi vállalkozások és falusi vendéglátás is van. Ecsegre főként az erdő-, írét-legelőgazdálkodás, erdőgazdálkodás jellemző, míg az állattenyésztés nem igazán van jelen. A helyi termékek feldolgozásának lehetőség meglenne, a vállalkozási kedv nincs meg hozzá, csak a fafeldolgozás, illetve egy csonthéjas gyümölcsökkel foglalkozó vállalkozó (mandula) működik.

A község jövőképe
Biztonságos, kulturált, szép, összetartó, nem öregedő, inkább fiatalodó falu megteremtése. Fejlesztési elgondolásaink között vannak a konkrétan következők:
- Bekötő utak felújítása
- Faluház létrehozása
- Iskolaépületek felújítása
- Szép, ízléses faluközpont kiépítése
- A faluból kivezető utak mellé fasorok telepítése
A jövőkép-formálásunkhoz legfőbb feltételeket jelenleg egyrészt a struktúraváltás, pályázatok, állami támogatások növekedése jelentené, másrészt a munkahelyek létrehozásával, dolgozni, vállalkozni, közért is tenni akaró emberek tudatformálásával, szemléletváltozással lehet elérni.

Felsőtold

„Palócföld legállhatatosabb falva”
hu.wikipedia.org/wiki/Felsőtold
Lakóinak száma: 168 fő
Területe: 1038 ha
Statisztikai kistérség: Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
Felsőtold község Nógrád megyében a Cserhát domborulatai között terül el, öt kis község társaságában. A falu lakosságának évszázadokon át a földművelés, és az állattenyésztés nyújtotta a megélhetéshez szükséges javakat. Többségében még megmaradt a múlt században kialakult faluszerkezet, a fésűs beépítésű utcasorok és a tájhoz alkalmazkodó kanyargós, keskeny utcák. Érdekesség, hogy a házak, hegyek, dombok lábánál épültek, és ez messziről úgy hathat, mintha onnan csúsztak volna le a völgybe. A falu Szécsény, Balassagyarmat, valamint Pásztó irányából, a 21-es útról is jól megközelíthető.

Története
Az Árpád-házi királyok idejében még csak egy Told nevű község volt Nógrád vármegyében, amit 1265-ben említettek először az oklevelek. A helység 1327-ben a Toldi családé volt, 1470-ben is ők birtokolták. A török hódoltság idején elpusztult a község, s csak az 1700-as évek második felére települt újra.

Lakossága napjainkban
Fogyás és elöregedés jellemző településünkre. Az iskoláskorú gyermek száma 10 fő, míg jelenleg egy óvodás korú gyermek él községünkben.

Látványosságok a faluban
Alsó- és Felsőtold határában Mogyorós-Sástó dűlőben, több szirtből álló, mintegy ezer évvel ezelőtti temetkezési helyet, alatta pedig római kori település nyomát fedezték fel. A XVII. század elején az addig egységes faluból két különálló település alakult ki, Alsótold és Felsőtold elnevezéssel. Felsőtold nevezetes emléke a késő barokk harangtorony, amely a község közepén áll.

Kulturális élet
Legjelentősebb eseményünk a Falunap, de egyéb helyi rendezvényeket is szervezünk. Falusi vendéglátással foglalkozó vállalkozások vannak, ezek vendéglátói tevékenységét érdemes bemutatni, illetve rájuk lehet építeni. A falusi turizmus helyi lehetőségeinek széles körű megismertetése Felsőtold számára az egyik legfontosabb propagálást igényli.

Amire büszkék vagyunk
Felsőtoldon büszkék lehetünk az igen kedvező táji környezetre éppen úgy, mint arra, hogy kis falunkban az infrastruktúra a szennyvíz kezelés kivételével teljesen kiépült. Településünk közel van a főközlekedési utakhoz, így az elérhetősége a fővárosból jó, és jelentős az idegenforgalmi célú átmenő forgalom is.

A település vállalkozásai
Felsőtoldon az erdő-, rét-legelőgazdálkodás, és az állattenyésztés egyaránt jellemző. Elsősorban a helyben élők foglalkoznak gazdálkodó tevékenységgel.Házi jellegű sajtkészítés jelenleg is van a faluban, de esetlegesen más biotermékek előállításának, gyógy- és fűszernövények termesztésének és feldolgozásának is megvannak a helyi alapjai és kapacitásai.Főként a vendéglátóipari vállalkozások azok, amelyekre községünkből számítani lehet a Natúrparki fejlesztések kapcsán.

A község jövőképe
Jövőképünkben természetesen szerepel az infrastruktúra hiányzó részének fejlesztése, a település még vonzóbbá tétele, az üresen álló lakóházak hasznosítása, valamint a betelepülő lakosság bevonása a falu életébe.Partnerkapcsolatok kiépítésére is törekszünk a közeli Szlovákia felé. Fejlesztési elképzeléseink főként az idegenforgalom erősítésére irányulnak (víztározó építésével, gyermektáborok létesítésével, őshonos háziállatok betelepítésével). Nem utolsó szempont, hogy az előzőekben vázolt új munkahelyek teremtése is megvalósul a községben. Az egyik legfőbb gondunkat a pályázatoknál előírt saját erő biztosítása jelenti.

Garáb

„A Cserhát gyöngyszeme”
hu.wikipedia.org/wiki/Garáb
Lakóinak száma: 62 fő
Területe: 820 ha
Statisztikai kistérség: Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
Garáb Felsőtoldról érhető el Hollókő-Szécsény irányából balra kanyarodva, míg Balassagyarmat, vagy Pásztó felől ugyanitt jobbra térve. A Cserhátvidék egyik leghangulatosabb, legmagasabban fekvő települése. A turisták által is kedvelt környezet erdőségek, források és régi vulkáni hegységrészek között húzódik 370 méter magasságban.

Története
Nógrád megye egyik legrégebben lakott települése. A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt. Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett. 1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta. 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta. A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt. A török hódoltság és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a hódoltság után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község. A Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet területén található kisközség csodálatos fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a XX. század végére.

Lakossága napjainkban
Fogyás és elöregedés jellemző kicsiny falunkra. Iskoláskorú gyermek jelenleg nem él Garábon, az óvodások száma egy fő.

Látványosságok a faluban
A községet körbevevő terület a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet része, mindenféle ipari tevékenység és külső behatástól mentes, szinte érintetlen táj. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, egyre több pihenni vágyót vonz ide. Az országos kék-jelzés vonala is a környező hegyek között halad / Hármashatár hegy 516 m, Kerekbükk 533 m, Nagykőtető 551 m, Macska-hegy 574 m, Purga-hegy 575 m, és a kilátóval ellátott Tepke hegy 567 m /.

Épített örökség
A településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot 1688-ban a jezsuiták építették. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani. Az Almássy-család nagyban hozzájárult fennmaradásához. A toronycsarnokban Szent. Alajos rokokó keretes képe függ, részben szétbontott neogót oltára helyett igen modern felfogású oltár készült. Napjainkban felújítva, megújult külsővel díszeleg a falu közepén a műemlék jellegű építmény, hirdetve több százéves múltját.

Amire büszkék vagyunk
Kevesen tudják, hogy Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk élete is ehhez a csodálatos településhez kötődik. Ez a hírneves ember nagyon sokat jelent Garábnak és Garáb is sokat jelent neki. Ugyanis Papp László feleségét, Kovács Erzsébetet ez a település adta. Ameddig a híres sportember egészségi állapota megengedte, évente legalább háromszor ellátogattak Garábra. Nagyon szerettek ide járni, s ezt a szokásukat örökölték a gyerekeik is.

A település vállalkozásai
A település sajátos fekvésének köszönhetően főként az erdőgazdálkodás jellemző Garábra. Napjainkra a falu lakó-épületeinek több mint fele hétvégi házként működik. A faluban vendégház áll az idelátogatók rendelkezésére, mely kb. 20 fő befogadására alkalmas.

A község jövőképe
Szeretnénk a települést ebben az egyedi hatású, varázslatos formában megtartani, és a természeti értékeinket megőrizni. Amennyiben az akadályozó tényezőink (például, hogy pályázati lehetőségeknél az önrész biztosítását nem tudjuk megoldani) elhárulnak, kerékpárút építését, valamint a kül- és belterületi utak rendezését tervezzük.

Herencsény

„Palócföld lelke”
www.herencseny.hu
Lakóinak száma: 713 fő
Területe: 3237 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmat
Múzeumok, látnivalók

A falu fekvése, megközelíthetősége
Herencsény a Belső-Cserhát települése, szomszédjai: Buják, Terény. Cserhátsurány, Varsány, Nógrádsipek, Cserhátszentiván, Kutasó és Bokor. A község történelmi határának területe 3318 hektár, a megye nagy kiterjedésű településeihez tartozik. Az ötvenes évekig zsákfalu volt, a balassagyarmati járás utolsó községe.
A falu keleti határán végighúzódó Cserhát egyúttal a Duna és a Tisza vízválasztó hegylánca is. Balassagyarmattól közeledve Herencsény az első hegyvidéki jelleggel bíró település.
A község Balassagyarmattól 21, Pásztótól 22 kilométerre található. A szomszédos települések közül Terény, Buják és Nógrádsipek felé célszerű lenne utakkal ellátni. Ezzel megszűnne Buják zsákfalu jellege, Nógrádsipek felé pedig Szécsény kerülne mindössze 15 kilométer autóútra a mostani 40 kilométerrel szemben. Az utóbbi út földmunkálatait már elkészítették évekkel ezelőtt, de szilárd alapra nem volt pénz soha.

Története
Herencsény történelmi határán az Árpádkorban három falu helyezkedett el. Herencsény első írásos emléke 1303-ból, Harasztié 1290-ből Liszkóé 1279-ből származik. Haraszti időközben Herencsény egyik falurésze lett, Liszkó pedig a török időktől pusztaként, uradalomként szerepelt, és az 1970-es évek elején végleg elnéptelenedett.
Mint legtöbb helységnevünk esetében jellemző, eldöntött jelentés ritkán van. Etimológia magyarázat több is van, a kérdés nyitott. Álljon itt a fennmaradt három:
1., Kiss Lajos etimológus álláspontja szerint a szó eredete szláv, a chrenbiane - torma, szót jelöli. Más forrás nem utal ami a szláv creni szótőből eredeztetné.
2., Régi magyar herécs - szóból, jelentése: keserűgomba.
3.,Schmidt József helyi jegyző okfejtése 1863-ból igen érdekes, miszerint a már utalt Harasztin és Liszkón talált cserépégető kemencék bizonyítják, hogy tót ajkú fazekasok éltek itt, ahol valaha község volt jelenleg is herencsároknak hivatnak. A tót szó: hrencsár - magyarul fazekas, ami jelen korban feltehetően a könnyebb kiejtés miatt, Herencsénnyé alakult át.
Az írott névváltozatok a következők: Herenchen 1303-ban, Herenchen 1432, Herenczen 1560, Herechyen 1620, Herenczen 1635, Herenczin 1656, Herenzeny1676, Herenczen 1700. 1727-ben olvasható pecséten a Herenczen és ez évből való összeírásokon a Herentsén alakban, Herentsen 1748, Herencsény 1837. Azóta a település nevét ebben az alakban jegyzik.
A települést az évszázadok alatt sok birtokos tulajdonolta, akiket a teljesség igénye nélkül itt illik megjegyezni: Szolnok, Kacsics, Záh nemzetségek. Haraszti Tamás 1303, Szécsényi Tamás vajda XIV. sz., Rédey Sándor 1432. XV. sz-ban Rédey és Herencsényi családok, 1546 Kilics timár, 1562 Musztafa bin Abdullah és Ali Diváne, Dengeleghy-Tahy-Mezey-, Berényi-Bakóczay,- Mocsáry-Romhányi birtokosok 1549-ben, Koháry Imre 1572, Ráday András 1637, Balassa Bálint 1665. Továbbá Darvas, Buday Bolgár Pál, Wattay Pál, Királyfalvi Róth János, Garay Farkas, Bosnyák Tamás, Eszterházy Pál nádor , Békány, Keresztúri, Kanyó családok.
A községhez a II. világháborúig több puszta, uradalom tartozott: Nelázsd, Egres, Bikk, Nagyszőlő. Ezeken néhány család élt, zömükben pásztorok.
A Herencsény szülötte Lisznyai Damó Kálmán népi költő és dalszerző, aki öregbítette a község nevét (1823-1863).

Lakossága napjainkban
A község lélekszáma 2007 végén 685 fő volt. A térség többi településéhez viszonyítva a legnépesebb 1825-ben volt, amikor 1006 fő lakta. A község legnagyobb lélekszámát 1960-ban érte el, akkor 1298 főt jegyeztek fel.
Herencsény Nógrád sorvadó települései közé tartozik. A lakosság 1960-hoz képest szinte megfeleződött, az 1950-es évek első felében még 350 lelkes Liszkót 1970-ben hagyta el utolsó lakója. A drámai elvándorlás az 1970-80-as évekre volt jellemző, a szülőképes lakosság akkor távozott. Ma azok a fiatalok, akiknek gyermeke felső tagozatba kerül, szintén távoznak a faluból, ahogyan a diplomások sem tudnak gyökeret verni.
A fiatalok megtartásának lehetősége olyan munkahely megjelenése lenne, amely a törekvőbbek számára is jövőképet nyújt. A község természeti értékei mellett a távmunka nyújtotta lehetőségek lehetővé tennék, hogy olyan fiatalok jelenjenek meg a faluban, akik a község rekreációs értékeit becsülnék, közösségépítő, népi örökséget, környezeti értékeket tisztelő szemléletük pedig új fejlődési pályára állíthatná a falut.
Az elmúlt években néhány, Balassagyarmat és Szügy üzemeibe érkező fiatal Herencsényben vett lakást, a község barátsággal fogadta őket, és kezdeti benyomásaik is kedvezőek. Ezen az úton kell továbbmenni!

Látványosságok a faluban
Herencsény a térség vonzó turisztikai célpontja lehetne. A Gyürki-hegy tetejéről, a Palócok Vigyázó Keresztjétől kitűnő panoráma nyílik a Feketevíz völgyére, jól láthatóak a Börzsöny távoli magasabb hegyei is. Északi és keleti irányban a Cserhát erdős, hegyvidéki jellege domborodik ki.
A Feketevíz patak forrása (Arethusa forrás) védett érték. A patakvölgyek egy része gyönyörű, érintetlen táj benyomását kelti. Bár a legmagasabb hegy is csak 475 méter, a meredek domboldalak hegyvidéki jelleget adnak a medencének.
A patakok, források, csordakutak az elmúlt évtizedekben jórészt tönkrementek. A források beiszapolódtak, kiszáradtak, a kutak fakávája elkorhadt, életveszélyessé vált, a kikövezett kútakna szeméttel telt meg. A Feketevíz patak községen átfolyó szakaszának nagyobb részét az Ipolyvidéki Víztársulat kisáncolta, jellegtelen csatornává alakította. A vízszint 2-2.5 méter mélyre süllyedt, a rét nyaranta kiég. Természetes állapotának visszaállítása fontos lenne, már csak azért is, mert a patak menti területeket a falu felett szántóként nem használják. Mintegy két kilométeres szakasz a Schwarcz-hídig visszaadható lenne a természetnek.
A Bánya-patak jórészt kiszáradt, kimélyült medre erdőként van számon tartva, az akácfákat kivágták. A Cserneki-patak az év nagy részében száraz, bár az öreg fűzek és a felső harmadánál lévő vízesés bizonyosan turista érdekesség lehetne. A cserneki forrást beszántották, ki lehetne tisztítani. A legszebb és legérintetlenebb a Perbenyei patak, amelynek a Bikki-laposnál a galériaerdeje is megvan, és további folyása is megőrizte természetes jellegét.

Épített örökség
A községben mintegy 50-70 egykori palócház található többé-kevésbé átalakítva. A várasi falurész alsó fertályán egymás mellett még látható 5-6 palóc porta, amelyek alkalmasak lennének egységes terv szerint felújításra. Építészeti értékeik megóvása mellett kempingként, fogadóként is működhetnének, ahogyan a Perjési-László család már ezt elkezdte.
Értékes épületnek tekinthető Pszota András kúriája, amely valószínűleg a XVIII. században épült, és 1921-ben volt utoljára átalakítva. Az elmúlt években eladták, és egy félbe maradt felújítás jórészt tönkretette. Öntött, műköves tornácát felszedték, ahogy széles hajópadlóit is felszaggatták. Az ablakok kitörve, a falak felvizesedve. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megmenthető legyen. Ugyancsak értékes Pszota István portája téglaoszlopos tornácával, és a két megrogyott tetőzetű melléképület is felújítást érdemelne.
A műemléki épületek közül a legszebb a Harasztin található török templom, amely koraközépkori keresztény kápolnákra emlékeztet. Felújítása, felszentelése, létfontosságú lenne.
A község jelenlegi temploma is nagyobb figyelmet érdemelne. Kör alakú szentélye ritkaság a Kárpát-medencében.
Sokat emlegetett műemlék a XVIII. századi Nepomuki Szent János szobor, amelyet valószínűleg Grassalkovich Antal idejében állíttatott a Váci Püspökség, vagy sugallatára állíttatta valamelyik földbirtokos.

Kulturális élet
A falu kulturális életének központjává vált a Fonó, amely gyűjteménye révén tájháznak tekinthető, de funkcióját és berendezését tekintve közösségi épület. A Művelődési Ház és a szabadtéri színpad rendszeresen ad helyet rendezvényeknek, a szépen karbantartott, gyepes focipálya pedig a helyi sport- és közélet egyik fontos helyszíne.
A faluban két hagyományőrző csoport működik, a népviseletet ünnepek alkalmával a környező településeknél többen viselik, fiatalok is. Herencsény viselete azonban soha nem volt olyan látványos, mint a szomszédos Bujáké, vagy a közeli Rimócé, Hollókőé. Ennek ellenére komoly értéket képviselnek a Fonó kiállított textíliái. A faluban hasonló kincsek még rejtőznek a házaknál.

Amire büszkék vagyunk
A község legismertebb személyisége Bartus Józsefné, Szandai Teréz, mesemondó, a népművészet mestere. Országosan ismert személyiség, meséi könyvben jelentek meg, több film készült róla.
A község leghíresebb objektuma a Palócok Vigyázó Keresztje, amely szintén országos ismertséget hozott a falunak. A július első szombatján tartott búcsúra az egész országból érkeznek, 2008-tól ekkor és itt tartják a Palócok Világtalálkozóját.
Ezen események sorában fontosnak tartjuk még a Szent Mihály napi tradicionális búcsút, a Márton napi fonóbeli vigasságot.

A település vállalkozásai
A településen több életképes vállalkozás van. Legtőkeerősebb a Nógrádméz Kft. mézüzeme, amely országosan is a legnagyobbak közé tartozik. A turizmus fejlesztése során az üzem készletéből nagy választékú mézesbolt lenne kialakítható, ahogyan az üzem alkalmas lenne palóc élelmiszerek uniós színvonalú előállítására is. Fogadóképes piac esetén az Ökoherba kft. gyógynövényei, a méztermékek és a vidékre jellemző lekvárok, pálinkák, szörpök árusíthatók lennének interneten keresztül is.
Tőkeerős virágzó gazdaság a volt téesz földjeinek egy részén működő Cserhát-Szolg Kft. A menedzsment örömmel csatlakozna bio vagy alternatív termesztési irányzatokhoz, ha ebben gazdasági hasznot lát, illetve megfelelő támogatásra számíthat.
Mintegy 600 hektárnyi legelőn extenzív húsmarhatartást folytat a H-Farmer Bt., amely az uniós irányelvek szerint is támogatandó termelési mód. A vállalkozás a község határának gyengébb termőterületeit hasznosítja, ami pillanatnyilag az egyetlen lehetőség a legelők kultúrállapotban tartására.
A község figyelemre méltó, a jövőképébe leginkább beleillő vállalkozása lenne az Ökoherba Kft. tulajdonosa, Praszna Lajos az ökofilozófia országosan is elismert személyisége, telepe minden szempontból korszerűnek tekinthető, alkalmas lenne a biotermékek árusítására is.
Mintegy 70 hektár területen gazdálkodik Havass Miklósné, megfelelő teleppel és gépparkkal is rendelkezik. Törekvő, új iránt fogékony tulajdonos, bizonyosan csatlakozna a Natúrpark programjaihoz.
Bár nem a községben végzi vállalkozói tevékenységét, a községi fejlesztések motorja Dientsmann Tamás. Eddig is tízmilliós nagyságrendben támogatta a községet, neki köszönhető a Fonó kialakítása, a Palócok Vigyázó Keresztjének felállítása. A faluban mintegy 15 elárvult házat vásárolt meg, ezeket az összedőléstől mentette meg. Szívesen csatlakozna egy falusi turizmus programhoz, annak megfelelően alakítva ki a tulajdonában lévő portákat.
A községben két kocsma és két vegyesbolt működik.
Mintegy féltucatnyi szakmunkás végez szolgáltatásokat. Kifejezetten lelkiismeretesek és felkészültek, szolgáltatásaikat a Budapestre, Balassagyarmatra elszármazottak is igénybe veszik. Bucsánszki Pál suszter évtizedeken át a főváros neves cipészműhelyeiben dolgozott, súlyos betegségek után 83 évesen is aktívan dolgozik. Találunk még a faluban villanyszerelőket, asztalosokat, kőműveseket, ácsokat, víz- fűtés- és gázszerelőket, szobafestőket.
Több olyan asszony él itt, akik kiválóan főznek, az egykori lakodalmas főzőasszonyok méltó utódai.
A nagyobb vállalkozások rendszeresen támogatják a község rendezvényeit, civil szerveződéseit.

A község jövőképe
Herencsény elöregedő, lakosságát egyre erőteljesebben elvesztő falu. Ha nem találunk megfelelő jövőképet a településnek 2-3 évtizeden belül a jelenlegi lakossága is megfeleződik. A célunk az lehet, hogy olyan lakosságot próbáljunk a faluba csábítani, akik nem száműzetésnek tekintik az itteni létet, hanem a jövő követendő életformájának. Fontos, hogy helyreállítsuk a falu lakossági struktúráját úgy kor, mint iskolázottság szempontjából.
Egészséges összetételű, közösségi szellemű, törekvő lakosságú falut szeretnénk, amely minden kihívásra képes megfelelni.

Hollókő

„A világörökség faluja”
www.holloko.hu
Lakóinak száma: 380 fő
Területe: 518 ha
Statisztikai kistérség: Szécsény

A falu fekvése, megközelíthetősége
Hollókő települése az Észak-magyarországi régió szécsényi kistérségében helyezkedik el, mindössze 100 km-re Budapestről. A település egy közel 380 fős zsákfalu, melynek megközelítése viszonylag egyszerű Szécsény és Pásztó irányából. Tömegközlekedés szempontjából viszont Szécsényen keresztül könnyebb elérni a falut.

Története
A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, mivel a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése viszont hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. A falu központjában, a domb tetején kialakított "szigeten" áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.

Lakossága napjainkban
A település lakosságának összlétszáma közel 380 fő, a lakosság korösszetételére jellemző az elöregedés, hiszen a lakosság több mint a fele már nyugdíjas korú. A település működik óvoda és alsó tagozatos általános iskola is. Az óvodások száma 19 fő, az iskolások száma pedig 13 fő. Ez sajnos nem tükrözi pontosan a helyi gyermekek létszámát, hiszen a sorozatos iskolabezárásoknak köszönhetően településünkre több szomszédos faluból is ide íratták be gyermekeiket. A fentebb említett összlétszámból 15 hollókői lakos az óvodát és iskolát is beleértve. A település lakosságának létszáma folyamatosan csökkent a korábbi években, jelenleg a stagnálás állapota tapasztalható településünkön. A fiatalok megtartása igen nehéz feladat Hollókő számára is, bár a korábbi számos elköltözések szintén megszűntek. Az utóbbi időben többen is itthon maradtak, a településen dolgoznak, illetve innen járnak el dolgozni.

Látványosságok a faluban
Hollókő Ófaluja 1987 óta az UNESCO világörökségeinek része kulturális kategóriában. Hollókő fő látványosságai és értékei az épített és megőrzött népi kultúrához kapcsolódnak. Hollókő Ófalujában több mint 50 védett műemléki épület található, mely a palóc népi építészetnek releváns példái. Ez a település rész még nem veszítette el élő jellegét, a házak egy részét ma is lakóházként használják, a többi ház különböző funkciókat lát el: turisztikai szolgáltatásoknak ad otthon: ajándékboltok, múzeumok, szálláshelyek, illetve a közfunkciókat ellátó épületek nagy része is ezekben a házakban kapott helyett: polgármesteri hivatal, Hollókőért Közalapítvány, posta. A településen hat múzeum működik (Erdészeti kiállítás, Postamúzeum, Falumúzeum, Babamúzeum, Szövőház, Tájház), ezek mellett látogatható Hollókő fatornyos temploma és a középkori vár is, mely a legépebb állapotban megmaradt végvárak közé tartozik. A falut érinti a kéktúra útvonal, melyeket a település biológiai tanösvényekkel egészített ki. A hagyományok megőrzése az egyik legfontosabb feladata a településnek, és így egyik legfontosabb látványossága is. A település legtöbb rendezvénye is a népi hagyományokra épül (húsvét, pünkösd, szüret). A település lakói a mai napig megőrizték színes népviseletüket, melyet még mindig viselnek néhányan napi szinten is.
Érdekesség még, hogy a falu központja a Duna-Tisza vízválasztó vonalán fekszik.

Épített örökség
A Kossuth és Petőfi utca lakóépületei fésűs beépítésben állnak, ez adja a falukép egyik sajátosságát. A sok ősi elemet megőrző mai házformára jellemző a kőlábazat, a két oldalon előreugró tető, melyet később már oszlopos, mellvédes tornáccal láttak el, a csonkakontyos, vízvezetős, díszített oromfalas nyeregtető és a leggyakoribb szoba - konyha - kamra - istálló alaprajzi elrendezés.
A fésűs beépítés mellett a mai településszerkezet másik sajátosságát a rokon családok egy telken történő építkezései, az úgynevezett csoportos telkek jelentik. A község kialakulásakor a lakóházak boronafallal, zsúp- vagy zsindelyfedéssel készültek. A fa építőanyagot az 1783-as tiltó rendelkezés ellenére a lakosság még valószínűleg sokáig alkalmazta.
A fatornyos, zsindellyel fedett kis római katolikus templom a falu egyik jelképe. A fából ácsolt torony egyetlen szög felhasználása nélkül készült. A ma is használatos kis templom kőalapra, vályogból készült. Padlóját vörös tégla burkolja, falait fehérre meszelték. Az épületet barnára pácolt, fából hasított zsindelytető fedi. Berendezései közül említésre méltó egy, a Felvidékről származó Pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét.

Kulturális élet
Legfontosabb rendszeres rendezvényeink, és említésre méltó hagyományőrző tevékenységeink:
Hollókői Húsvéti Fesztivál, Pünkösdi Fesztivál, Szüreti Fesztivál, Borfesztivál fafaragás, szövés-fonás, fazekasság, falusi turizmus, Hollókői Asszonykórus

Amire büszkék vagyunk
A világörökségi cím elnyerésére, illetve annak megtartására. Ezen felül természetesen a cím mögött rejtőző kulturális értékekre, melyek mai is élők maradtak. Viszont nagyon nehéz feladat ilyen nemzetközi elvárásoknak úgy megfelelni, hogy közben a település mindennapi gondjait is meg tudjuk hatékonyan oldani.
Büszkék vagyunk továbbá a falu fejlesztésében elért eredményekre.

A település vállalkozásai
Hollókő mezőgazdaságára az állattenyésztés, erdő-, rét-legelőgazdálkodás is jellemző.
Inkább helyiek foglalkoznak ezekkel a tevékenységekkel. A betelepülők nagy része a turizmusban próbálkozik.
A helyi termékek feldolgozására jelenleg a településen nincsen megfelelő háttér biztosítva, de rövidtávú céljaink között szerepel ez.
A hollókői vállalkozások természetesen életképesek, hiszen a helyi turizmusban több vállalkozás fontos szereplő. (Pajtakert, Antal Attiláné, Hollókőért Közalapítvány)
A Natúrpark leendő szervezetébe is sokakat érdemes bevonni: Pajtakert Programiroda, Hollókőért Közalapítvány, Antal Attiláné, Tarnócziné Lenner Katalin, Franka Gáborné
Nagyon fontos lenne, hogy Hollókő értékeit a köztudatba tudjuk emelni, s pl. ne keverjék össze Hollóházával, vagy ne skanzennel azonosítsák a települést. Ki kellene emelni a szálláslehetőségeket, s a többi rendezvényeit, programjait.

A község jövőképe
Fontos, hogy Hollókő önkormányzata a helyi lakosoknak minél jobb életkörülményeket biztosítson (utak, intézmények, közterületek állapota, munkahelyteremtés, iskola, óvoda megtartása, fiatalok helyben maradása).
Ezen túl fontos az, hogy Hollókő továbbra is kiemelt helyet foglaljon el a turizmus területén. Ehhez további fejlesztések, termékek szükségesek. Fontos új attrakciók bevonása, a meglévők jobb kiaknázása.
Fejlesztési elgondolások közül kiemelkedik az „élő falu program”, melynek célja az, hogy mennél több Ófaluban lévő műemléki épületben helyi emberek lakjanak, illetve a településhez illő munkát végezzenek. Ezen cél eléréséhez szükségesek műemléki fejlesztések.
Fontos továbbá az Ófaluban lévő út teljes felújítása, a vár további rekonstrukciója, új parkolók, illemhelyek, közterületek létrehozása.
Szükséges, hogy a magánszektor részére is teremtődjék lehetőség új szálláshelyek létesítésére. (hotel, panzió). Nyitottak vagyunk a településhez illő szolgáltatások (vállalkozók általi) támogatására.
Új, még nem kiaknázott lehetőségek rejlenek a műemléki falu közvetlen környezetében. (XI. században épült templom, korabeli falu régészeti feltárása, bemutatása, patakparti ösvény kialakítása, mosótavak rekonstrukciója, volt parasztfürdő látogathatóvá tétele).
Természetesen a településen lévő utak, járdák felújítása igen fontos, kiegészítve egy teljes csapadékvíz-elvezetést szolgáló fejlesztéssel.

Kozárd

„Az almafák tündérkertje”
www.kozard.hu
Lakóinak száma: 186 fő
Területe: 644 ha
Statisztikai kistérség: Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
Kozárd Budapesttől 84 km-re Hatvantól és Szécsénytől 30, Salgótarjántól és Gyöngyöstől 40, Pásztótól 10 km-re. A 186 fős település közúton, lóháton, kerékpárral, motorral, autóval és busszal közelíthető meg, legközelebbi vasútállomás Pásztó.
Kozárd a Dél-Cserhát, Észak-Magyarország és szép országunk újjáéledő gyöngyszeme. A vidék tönkremenetelének kómájából alig 6-8 éve ébredezik ez a kis magyar falu és mutogatja magát az erre járóknak, hívogatja új polgárait, hiszen ebben a kis faluban újból gyerekek születnek, délutánonként fiatalok sétálgatnak. Csodálatos üvegkupolás új kápolnája, szép harangtornya, a kápolnát díszítő művészi oltárképek, a kápolna bejáratát ünnepélyesen őrző Zenélő angyal, Árpád vezér, a Paraszt Bacchus és a Bőségszarus édesanya, a szomorúan méltóságos Trianon szobor és a hősi halottak igézően szépre faragott kopjafája méltán állítja meg percekre vagy órákra az utazót. A kápolna kilátó teraszáról látható, hogyan ölelik át e kis települést a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet erdőségei. A vendégszerető faluban legalább hat vendégház és egy igazi helyi magyar és palóc ételeket kínáló étterem már napokra is marasztal. Hátha még kedve támad a vendégeknek kerülni egyet a Kozárdi Almavölgyben, ahol a tavaszi virágerdő után érik a ropogós cseresznye, a hamvas kék szilva, a csodaszép kajszi és az ízes-színes kozárdi alma. A domb túloldalán, a Mangalicafarmon, megnézni a szilaj és büszke magyar szürke bikát, vagy elsétálni a horgásztóhoz, az Anna kápolnához vagy az andezit bányához vezető erdei ösvényeken. Vannak persze jeles napok is, ilyen az április végi Almavirág fesztivál, a július eleji Muzsikál az Erdő koncert és a szeptember közepén tartott Magyar Ízek - Magyar Színek gasztronómiai és gyümölcsfesztivál. S aki jó emlékekre vágyik, az élmények mellé visz magával egy kis kóstolót a helyi cseresznye, szilva, barack és ribizli lekvárokból, magvas és aszalt gyümölcsös mézekből, igazi magyar mangalica szalámiból, enyhén füstölt mangalica kolbászból, füstölt és sózott fehérszalonnából, bokri juhsajtból, kozárdi vadászborokból, igazi kisüsti pálinkákból, s más ízletes helyi termékből. Ez az a hely, amit csak "meglátni és megszeretni" lehet.

Története
A község neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal. Kozárd határában, a középkorban két település is volt: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a Váras kalapács szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Herencsényi család nyerte adományul Zsigmond királytól. Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették, három adóköteles háztartással. A falut az 1770-ben Esterházy Miklós herceg és a Marsovszky család birtokolta.

Lakossága napjainkban
A település jellemzője 20 éven át az elöregedés volt, amely most fiatalokkal és középkorú beköltözőkkel lassul, és remélhetőleg megáll, s újra növekvő lesz.

Látványosságok a faluban
Tájkép: A környező hegyek, a Bézma, a Középhegy és a Magashegy. A pohánka védett virágai és egyedülállóan gazdag rovarfaunája, amely terület sajátságos módon szinte benyúlik a faluba. A település turistaúton is megközelíthető.
Földtani forma: A Pogányvári kőfejtő, ahol a Duna-Ipoly Nemzeti Park geológiai bemutató helyet tart fenn. A Kozárd határában található, Prof. Dr. Hámor Géza által leírt geológiai feltáródás, amelyet a pogányvári kőfejtővel a 2008 tavaszán megnyíló tanösvény köt össze.
Víz: patak, forrás: Mindenekelőtt a Kozárd-patak, és a Bézma mögött a Hármas-forrás, de a kozárdi tó (víztározó) is egyre inkább része a tájnak.
Megismerésre méltónak tartjuk falunkból a következőket: a falumegújítás, a magyar és a palóc hagyományok, építészet, kézművesség megóvása, turisztikai értékelése, a Kozárdi Almavölgy csodálatos gyümölcsei, a körülvevő erdő és vadjai, a falu határában levő fogolytelep.

Épített örökség
A harangláb és a falu új üvegpiramis-kupolájú kápolnája, a kápolna és a falu szobrai, a meglévő szoknyás parasztházak, pincesor a falu határában.

Kulturális élet
Kozárd a vidéki (agro, falusi és öko) turizmus európai oktató és mintaterülete. Két országos/nemzetközi fesztiválja: április utolsó vagy május első napján az Almavirág Fesztivál, valamint szeptember 15-20 körül a Magyar Ízek- Magyar Színek gasztronómiai és Gyümölcsfesztivál. Európai rendezvény a Gyermek Kézműves Tábor, regionális rendezvény a Muzsikál az Erdő koncert és a barackünnep, valamennyi rendezvény júliusban.

Amire büszkék vagyunk
Arra, hogy a korábban kihaló falu újra él, lakosainak van munkahelye, helyt ad a vidék kultúrájának, festészetnek, zenének, kézműves mesterségeknek és évente 15.000 turista jön a 180 fős faluba.

A település vállalkozásai
A falu határában jelentős agrártermelés és vidékfejlesztés folyik. Különösen jelentős a gabona és olajosmag-termelés, a 130 hektáron folytatott korszerű, öntözéses gyümölcstermesztés, a gyümölcs hűtőház, a gyümölcsfeldolgozás (Palóc Íz program), a mangalica tenyésztés és az elmúlt 10 év során rendkívül dinamikusan fejlődő vidéki, gasztronómiai és fesztiválturizmus. A településen tevékenykedő vállalkozások nemcsak a kistérség, hanem a megye és az Észak-magyarországi régió progresszíven fejlődő vállalkozásai közé tartoznak, igen jelentős EU-beli transznacionális kapcsolatokkal. Az Agroservice Csoport és az Euragro Vidékfejlesztési Iroda több mint 10 egyetemi és főiskolai végzettségű szakembert foglalkoztat, akik 7 idegen nyelven dolgoznak. Vidékfejlesztési, turisztikai, ökológiai és agrárpolitikai tudományos és kutatási projektekben vesznek részt hazai és külföldi intézményekkel.
Sikeres pályázatírók, pályázatkezelők és project megvalósítók, pl. az Euragro a Dél-Cserhát LEADER+ koordinátora, míg több szakemberük az új Cserhátalja Vidékfejlesztési Közösség vezető szakértője. Kész térségfejlesztési prioritásaik, stratégiai és műszaki terveik vannak a 2007-2013 ciklusra.
A településen jó az egyensúly, hiszen négy helyi, regionális és országos civil szervezet van bejegyezve.

A község jövőképe
Jövőkép formálásunk feltételei, akadályai, gondjai:
A helyi és térségi vállalkozások erősítése, munkahelyek megtartása és létesítése, a gazdasági alapok további erősítése.· Az eddiginél sokkal önzetlenebb és megoldást kereső kistérségi és szomszédsági együttműködés, a vidéki intézmények (helyi önkormányzat, posta, iskola, egyházközség) fenntartása, a Cserhát térségében látható sajnálatos együttműködés-hiány ledolgozása, a gyanakvás helyett a bizalomra épített összefogás, a partnerek meggyőzése arról, hogy összefogással sokkal eredményesebben lehet a vidéket megtartani, újjáéleszteni. · Kifejezett szándék a mikrotérségi turisztikai együttműködés létrehozása, turisztikai információs pont felállítása, a helyi kulturális hagyományok erősítése, a vidék természeti értékének megőrzése, alternatívenergia-termelés megvalósítása, nemzetközi (EU) kapcsolatok erősítése, projektekben való részvétel.· A LEADER új hazai és nemzetközi ciklusában való részvétel.· A vidék hagyományainak, művészetének ápolása.· Fiatal alkotó és közösségi polgárok faluba invitálása és letelepítése.· A rendkívül rossz utak megjavítása, a külterületi vízrendezés elvégzése.
Fejlesztési elgondolásaink, jövőképünk:
Nagyon sok, kb. 1 milliárd Ft értékű fejlesztéseket tervezünk. Turisztikai fejlesztésekre (20 hektáros víztározó, vizes élőhely, öntözés, vízi vad), és szabadidő és sport projektek, ezen felül kb. 2 milliárdos projekt az Almaliget üdülőpark és a kapcsolódó vendégkiszolgáló sport, szabadidő és szolgáltató részlegek, a bioklimatikus építészet bevitele, a palócházak eredeti felújítása, s ezeken felül vannak környezetgazdálkodási és gazdasági projektek, pl. az 1,2 millió eurós kozárdi Zöld Energia erőmű.
Turisztikai célú fejlesztések:
Tematikus utak fejlesztése (Palóc Út; Zöld Út) lovas, gyalogos, kerékpáros turizmus infrastruktúrájának fejlesztése.
A térség geológiai értékeinek egységes bemutatása, fejlesztése.
Lovas pihenő pont kiépítése, turistaút hálózat fejlesztés.
Geológiai bemutatóhely, kőtár kialakítása a Pogányvári-kőfejtőben.
Pincesoron a vidékre jellemző szőlészet-borászat emlékeinek bemutatása.
Helytörténeti kiállítás, hagyományőrző galéria, Inke László emlékház és irodalmi pódium kialakítása.
Vadászati bemutatóközpont kialakítása.
Jövőképünkbe beletartozik:
Gyümölcstermesztés, ökológiai gazdálkodás, mangalica tenyésztés és feldolgozás, turizmus, különös tekintettel a gasztro-, a fesztivál és a szakmai turizmusra (rendezvények, tanfolyamok, workshopok, biznisz-tréningek, pl. 2008-ban 3 nemzetközi konferencia lesz Kozárdon.

Kutasó

„Környezetünk a természet”
www.kutaso.hu
Lakóinak száma: 120 fő (életvitelszerűen 85 fő)
Területe: 605 ha
Statisztikai kistérség: Pásztó

A falu fekvése, megközelíthetősége
A falu az Északi-középhegység nyugati részén található a Cserhát hegyei között, gyönyörű természet veszi körül, tájvédelmi körzetekkel. A Cserhát andezit-takaróit három hosszvető szabdalta szét. A nyugati hosszvető mentén tornyosul a Sas-bérc - Szúnyog-hegy - Dobogókő - Nagy-hegy keskeny andezit-takarója. Ennek DK-i oldala lesüllyedt, itt található többek között a kutasói kis medence is. A község tengerszint feletti magassága 300 méter, rendkívül tiszta és jó a levegője. A szomszédos Bokoron található a Cserhát legbővizűbb forrása, mely a föld alatt a Tátrából érkezve Bokor és Kutasó ivóvíz ellátását oldja meg. Évszakoktól függetlenül a vize 18 C fokos, ezért a szlovák származású bokoriak a Tyeplica (langyos, meleg) nevet adták neki. Kutasó a 21-es főútról Hatvantól Salgótarján felé haladva közelíthető meg, mégpedig úgy, hogy a Hollókői elágazónál, balra, azaz nyugat felé kell fordulni, majd Alsótoldon a Balassagyarmat felé vezető útra, szintén balra, majd Cserhátszentiván után a Bokorra vezető útra ismét balra kell lefordulni, 1 km megtétele után a 120 lelket számláló Kutasóra érkezünk.

Története
Az ókorban a Cserhát vidékein már éltek emberek, ugyanis az élethez szükséges tényezők: víz, erdők, patakok, legelők, vadak, művelhető földek mind rendelkezésre álltak. A környéken végzett ásatások során az 1960-as években szkíta eszközöket találtak, melyeket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban õriznek. Szkíták Kr. e. VIII. Században vándoroltak ezekre a területekre, kiszorítva a kimmereket, akik elõttük itt éltek. A Wenczel okmánytárban található oklevelek már 1265-ben és 1327-ben említik a falut, mely 1170 óta létezik a történészek szerint. 1265-ben V. István király Ágasvár, Bárkány, Tar és Kutasó, valamint a pásztói monostor kegyúri jogát átruházta a Rátót nembeli Istvánra. A falut, kezdetekkor Carsov-nak, majd terra Kuthasov-nak hívták. 1400-1500-as években Gutas nevet viselte a falu. Ekkor több földbirtokosé is volt 1439-ben ezt a vidéket Albert király Báthory Istvánnak adományozta. Az 1550-es idõkben a török pusztítás Kutasót is elérte, ekkor a falu megsemmisült és kihalt, a túlélõk elmenekültek. A falu ekkor a nógrádi szandzsákhoz tartozott kipusztításáig. A török kiűzése után az 1690-es években, felvidéki ágostai (evangélikus) hitvallású tótok települtek Zólyom, Ostraluka, Bagyin vidékéről erre a környékre és népesítették be újra Kutasót. Az 1700-as évektől több uraság birtoka lett a falu: Darvas Ferenc, Zsemberi Zsigmond, Gyürky család, Puky uraság, Schöenberg Zsigmond, gróf Károlyi Erzsébet, Dessewffy Ödönné, Pappenheim Sigfridné, majd az utolsó birtokos 1930-1940 között Füle uraság volt. Ezeknél a birtokosoknál, a szorgalmas, becsületes és rendkívül dolgos, ügyes kutasóiak cselédként dolgoztak az uradalmi házakban, megbecsülésben. Falu szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanica, Dolina, Hrastya, ill. a Gyetvan, Szlobodnyik, Mihalik személynevek. Az I. és II. világháborúban a kutasói hadkötelesek is részt vettek és haltak szinte mind hősi halált, két értelmetlen háborúban, hagyva maguk mögött síró özvegyeket, anyákat, gyermekeket, szülőket. Első világháborúban a kutasóiak a 60. egri gyalogezredbe vonultak be, a II. Világháború idején a 23. Losonci gyalogezredbe.

Lakossága napjainkban
Ténylegesen 85 lakos él Kutasón. A hivatalos lélekszám 2005-ben 100 fő volt. 2008-ban 110-re, 2011-ben 120-ra növekedett, tehát a fogyás megállt, sőt a település gyarapodik.

Látványosságok a faluban
A nyugatról határolt hegyek az Ipoly és a Zagyva közötti vízválasztó szerepét töltik be. A Dobogó hegylánc alatti völgyfőjéből ered a Cserhát nagyobb patakjai közül a legbővízűbb: a Szuha - patak (25,7 km), amely az Egres és a Zsúnyi-patak vizét gyűjti, és a Zagyvába vezeti. A tengerszint feletti 314 m magas Királykára épült község természeti adottságai viszonylag kedvezőek, vadban gazdag erdőkkel keretezett, művelésre azonban kevéssé alkalmas földekkel.
Kutasón a palóc vendégszeretet melegét, a csend és nyugalom feltöltő erejét, a kiváló hegyi levegő frissítő üdeségét kínáljuk. Hegyi patakokkal szabdalt erdeinkben hazánk legbőségesebb vadállománya él, és naponta több mint 20 fajta énekesmadár közös koncertjében gyönyörködhet. Erdei turistaösvényeinken több országos és megyei túra rendezvényt szerveznek, érintve Kutasót, áthaladva a településen.
Turistaházunk 20 fő befogadására alkalmas, főzési lehetőséggel, bográcsozó- és sátorhellyel.

Kulturális élet
Építünk a turistaház növekvő forgalmára, ami pezsdítőleg hathat, illetve a 110 éves evangélikus templom vonzását is mindinkább érvényesíteni szeretnénk a már jó hírű rendezvényeink, például a sok látogatót idevonzó falunap és a gyermektáborok mellett.

Amire büszkék vagyunk
Kutasón Ferenczy Kristóf keramikus, fazekasra vagyunk büszkék.

A település vállalkozásai
Vállalkozóink növénytermesztéssel, lovas turizmussal, falusi vendéglátással, gyermek táboroztatással foglalkoznak.

A község jövőképe
Természeti környezetünk megőrzése mellett szolgáltatások fejlesztésével kívánjuk élhetőbbé és vendégeink számára vonzóbbá tenni ezt a kis falut itt, a Cserhát Natúrpark közepén.

Magyarnándor

„A lehetőségek otthona”
www.magyarnandor.hu
Lakóinak száma: 1237 fő
Területe: 1886 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmat

A falu fekvése, megközelíthetősége
Magyarnándor község az ország északi részében, Nógrád megyében, a Cserhát-hegység északi peremén, Balassagyarmattól délre 16 kilométerre található. A községből egyaránt könnyen elérhető nyugat felé Bánk (vízi színpad, tóstrand), északnak Csesztve (Madách-kúria), Balassagyarmat (képtár, Palóc Múzeum) és kelet felé Hollókő (világörökségi ófalu).
Magyarnándor közigazgatási területe (hektár) összesen 1886 ha ebbőlKülterület 1778 haBelterület 88 ha A településhez legközelebb a 22. sz. Rétság – Salgótarján (15 km), a 2. sz. Budapest – Parassapuszta (20 km), illetve a 21. sz. Hatvan – Salgótarján főutak futnak. Ezekről a község alsóbbrendű utakon érhető el. Magyarnándor megközelítése szempontjából fontos szerepe van a 2108. j. Balassagyarmat –Aszód összekötő útnak, ami többek között az M3 autópálya elérését biztosítja.Magyarnándort is érinti az Aszód-Balassagyarmat vasútvonal, mely Budapest, és észak felé Szlovákia irányába is kapcsolatot biztosít.

Története
A község neve eredetileg Nándor volt, a források szerint az Árpád-korban elfogott foglyokat nevezték “nándori”-nak. A Nándor név alapján feltételezhető, hogy a IX. Sz.-i bolgár dukátus idején – ami a mai Nógrádban érte el területének legészakibb kiterjedését – katonai szállást létesítettek ezen a helyen. A falu neve korábban csak Nándor volt és a megtisztelő magyar jelzőt 1906-ban kapta.
A község első írásos említése egy, a váci káptalan által 1287 ben kiállított oklevélből való. 1332-ben a falu plébániája már fennállt. Említették a település nevét 1336-ban is az esztergomi érsekség tizedjegyzékében. Nándorban magyar ajkú római katolikus vallású lakosok telepedtek le. Szlovák telepesek (mint a környékbeli falvakba) nem érkeztek.
A birtoklástörténeti anyagok meglehetősen hiányosak. Annyit tudunk, hogy említést tettek a községről az 1559-es török adóösszeírásokban, a tizenöt éves háború idején, 1598-ban Nádasdy Ferenc birtoka volt, 1633-ban pedig, újra hódoltsági területként, öt adóköteles háztartást írtak itt össze. A falu a török nyilvántartásban Lador néven szerepelt. Balassa Imrének 1660-ban jelentős részbirtokai voltak itt. 1715-ben és 1720-ban 15-15 magyar háztartást vettek számba a vármegyei összeírásokban. 1740-ben Jeszenszky- és Gerhard családok voltak itteni birtokosok. 1770-ben részben az alsópetényi uradalomhoz tartozott, részben Eszterházy Miklósé, 1826-ben pedig a báró Prónay család birtoka. A klasszicista stílusú, műemlék jellegű római katolikus templomot 1855 és 1858 között építették. A középkorban Magyarnándor mai közigazgatási területén volt egy Sokor nevű falu is, amelyet 1499-ben említettek egy oklevélben; valószínűleg a török időkben teljesen elpusztult.
Évszázadokkal ezelőtt önálló település volt a mai Kelecsénypuszta is, ami Magyarnándortól délre, mintegy három kilométerre található, az Aszódra vezető út mellett, aminek első írásos említése 1379-ből származik. Valószínűleg azonban jóval korábbi település, hiszen neve a kerecsen szó származéka, ami arra utal, hogy már az Árpád-házi királyok idején solymászok éltek itt.

Lakossága napjainkban
A lakónépesség, az elmúlt évtized adatai alapján, folyamatos csökkenést mutat. Növekedést csak az 1994 (1316 fő) és 1996 (1329 fő) közötti időszakban lehetett tapasztalni, azóta azonban jelentős visszaesés figyelhető meg, és 2001-ben már csupán 1214 fő lakott a községben. A 2007. évben némi elmozdulás tapasztalható, így az év elején 1237 fő lakost tartottunk számon.Magyarnándor népességének kor szerinti összetételét vizsgálva kiderül, hogy az aktív, kereső korúak aránya a legmagasabb a településen, ebből is elsősorban a 40-59 év közöttieké (402 fő, 1999). Viszonylag magas a fiatal korosztály létszáma (a 14 év alattiaké 207 fő, 1999), és nem sokkal marad el a 60 év feletti, idős korosztályétól (232 fő, 1999).Kor szerinti összetételben tehát kiegyenlítettnek mondható a népesség, de a gyereklétszám csökkenése nyomán, a település folyamatos elöregedése várható.
A jelenleg magas gyermeklétszámot mutatja az 1000 lakosra jutó általános iskolás gyermek száma is, amelyben Magyarnándor a kistérségi, megyei és országos átlagot is meghaladó értékekkel rendelkezik. A természetes szaporodás, illetve fogyás rátája, az elmúlt tíz év adatai alapján, nagy ingadozásokat mutat, és bár a megyei és a kistérségi átlaghoz hasonlóan negatív, de annál mindvégig jóval kedvezőbb arány figyelhető meg.Az élve születések számát tekintve Magyarnándor elmarad a környező településekhez és a megyei átlaghoz viszonyítva, de ugyanez elmondható a halálozás mértékéről is.A település az olcsó telek- és házárak miatt vonzó lehetőséget jelenthet, pl. a Budapestről kiköltözni vágyók számára. Problémát ezzel kapcsolatban az okozhat, hogy ha a helyi fiatalok elvándorolnak, és helyükre identitás nélküli, városból kiszorult, szociálisan hátrányos helyzetű népesség érkezik.Az elvándorlás feltételezett okai között szerepel, hogy az idős, egyedülálló emberek családtagjaikhoz költöznek más településre, míg mások munkalehetőség hiányában keresnek új lakóhelyet.
A népesség, főként a fiatalok megtartását a jövőképünkben vázoltak szisztematikus megvalósításával lehet elképzelni.

Látványosságok a faluban
Tájkép:
- A Rézparti víztározó gyönyörű helyen létesült. Déli oldalon meredek, északi partja lankás. A megkapóan nyugodt természet maga is gyógyít. Természetfotózásra, horgászatra, kirándulásra, túrázásra kiválóan alkalmas. Madárvilága gazdag.
- Szép rálátás a falu belterületeire, templomára, a környező hegyekre a művelődési ház előtti parkból.
Földtani forma:
- Kő-oldal különleges homokkő-ív képződménye.
- A falu határában több helyen felszín közeli szén előfordulások.
Víz: patak, forrás:
- A község belterületén folyik keresztül a Debercsényi-patak.
- A Szandaváraljai-patakon létesült a Rézparti-víztározó tó (vizes élőhely, pl. szürkegém).

Épített örökség
- Római katolikus templom (Szent Miklós). Klasszicista, épült 1855-1858-ig.
Berendezése: főoltár (közepén Szent Miklóst püspöki ornátusban ábrázoló oltárkép), szószék (klasszicista).
- Tájház a község központjában (kialakítás alatt).
- I. Világháborús emlékmű (Hősök szobra) 1933-ból. Az emlékmű tetején a Szent Korona műkő másolata.
- Nepomuki Szent János szobor a templom kertjében.
- Szentképtartó oszlop a falu déli határában.
- Reviczky (volt Buttler) kastély a községtől délre.
A kelecsényi kastély műemlék, 1822-ben az akkori birtokos Csernyus Andor klasszicista kastélyt épített, melyet 1877-ben eklektikus stílusban átalakítottak, s 1880-ban báró Buttler Ervin tulajdonába került. Téglalap alaprajzú, kerti homlokzatát négyoszlopos portikusz díszíti, ezt timpanon zárja. A kastély háromhektáros parkja természetvédelmi terület. Jelenleg magán lakóépület.

Kulturális élet
Rendezvényeink:
-Szent István naphoz kötődő BEARATÁS címmel rendezett fesztivál. -Dolgozunk egy NÁNDORI VÁSÁR többnapos fesztivál megteremtésén.-Egyik helyszíne leszünk az egyelőre Feketevíz-patak Menti Fesztivál címen előkészítés alatt álló, több települést érintő összművészeti fesztiválnak.
A horgász turizmus alapjául a kilenchektáros Rézparti víztározó szolgál.
A környék erdői és tisztásai jelentős szarvas-, őz- és vaddisznóállománynak adnak otthont. A vadállomány bel- és külföldi vadászokat vonz.
Említést érdemel a színes nándori viselet is.
A környék egyik legnagyobb létszámú és legjobban felszerelt nevelési-oktatási intézménye Magyarnándorban található.

Akikre büszkék vagyunk
Poroszkay János
Magyarnándorban született 1767-ben. Teológiát végzett a budai egyetemen, ahol hittudorrá avatták. A váci papnevelő intézetben az egyházjog, a történelem és a biblicum rendes tanára, tanulmányi felügyelő. 1799-ben bagi plébános, majd 1808-tól kispréposti és kanonoki kinevezést kapott az uralkodótól. 1822-ben székesegyházi főesperes lett, majd megkapta a babóti címzetes apátságot. Őrkanonokként halt meg 1825-ben. Szülőfalujában Magyarnándorban építendő templomra 6.000 váltóforintot hagyott.
Poroszkay Péter
1802-ben született Magyarnándorban. Teológiát végzett a bécsi egyetemen, mint pazmanita. 1825-ben szentelték pappá. 1828-ban püspöki iktató, majd szertartó és szentszéki jegyző lett. Zsámbokon, Romhányban plébános, 1858-ban pedig kerületi esperes lett. 1863-ban székesegyházi kanonok, 1872-ben dornaui címzetes prépost, majd 1888-ban bekövetkezett haláláig olvasókanonok volt.
Kőszeghy Albert
1888-ban született Magyarnándorban. Kántortanító. Középiskolába Vácott, képzőbe Léván járt. Előbb Ipolyvarbón, Mohorán működött, majd 1929-től Magyarnándorban. A Nemzeti Egységpárt titkára, községi képviselő, közgyám, a Hitelszövetkezet könyvelője, és a Hangya igazgatója. Az orosz, román és az olasz fronton is harcolt az első világháborúban. Bronz Vitézségi Éremmel és Károly Csapatkereszttel tüntették ki. Funkcióiból látható, hogy általános közmegbecsülés övezte. 1952-ben halt meg, Magyarnándorban van eltemetve.
Bolla Gyula
Magyarnándorban működött, mint leventeoktató, tanító. Életéről viszonylag keveset tudunk. A rábízott fiatal gyerekeket hazaküldte, nem vitte ki a frontra a németek utasítása ellenére. Ő maga is hazaindult feleségével szekéren Szécsényhalásziba. 1944 decemberében az oroszok a szügyi vasúti őrháznál lőtték agyon várandós feleségével együtt. Édesanyja Ludányhalásziban temette el.
Konczek József
1942-ben született Magyarnándorban. Tanár, újságíró, író-költő. 1962 óta több folyóirat, így az Új Írás, a Napjaink, az Alföld, a Palócföld, a Polisz, a Céh, az új Horizont, a Napút és az ungvári Netpansíp közölte írásait. Kötetei: Galambok, galambok a történelemben (ELTE, 1984), Episztola (Salgótarján, 1987), Egy szó (Palócföld könyvek, 1987), Damó (Masszi Kiadó, 2001), A tájjal maradtam (Hét Krajcár Kiadó, 2006). Ideje egy részét „hazatérve”, Magyarnándorban tölti.

A település vállalkozásai

Magyarnándorban a szántóföldi gazdálkodás mellett az erdőgazdálkodás is megtalálható. Átalakulóban van a régebben jelentős gyümölcstermesztés. Leginkább a helyben lakók gazdálkodnak saját tulajdonú, vagy bérelt területeken. A feldolgozás jelenleg nem jelentős, de a feltételek részben adottak. Befektetőkre várnak a lehetőségek például a fafeldolgozásban. Néhány mezőgazdasági vállalkozó, gazda, a helyi gazdakör tagjai lehetnek fogékonyak a natúrparki fejlesztések megvalósítása során.

A község jövőképe
Az alapszolgáltatások (orvosi rendelő, hivatal, stb.) infrastrukturális feltételeinek javítása, belterületi utak, járdák felújítása mellett a komfortos, élhető falu egyéb, a művelődés, a szórakozás, a civil élet helyi lehetőségeinek (művelődési intézmény, közösségi rendezvények, fesztiválok) újjászervezésével, és a falukép fokozatos javításával a fiatalok helyben maradását erősítjük.A mára gazdasági erejét vesztett falu nehezen tud a fejlesztések révén újra talpra állni. A fiatalok elvándorlásának rossz gyakorlatának megállítására, új, vonzó jövőképet az egzisztenciális bizonytalanság mellett nehéz fölvázolni. Az önkormányzatok kivéreztetése nem segíti, nem hitelesíti a folyamatok pozitív változásába vetett hitet.
Magyarnándor hosszútávon vonzó, komfortos kistelepüléssé válik, amely fel tud mutatni olyan egyedi sajátosságokat, amelyek révén környezetétől egyértelműen megkülönböztethető, mind a lakosság, mind pedig a gazdasági élet szereplői számára.
Egyedi kistelepülés-jellege mellett a másik fő értékeként a környezettel harmonikus együttélés lehetőségét biztosító lakóhely-kínálatát lehet megemlíteni.
A község alapellátási rendszerének infrastruktúrája közép és hosszú távon megújul, biztosítva ezzel az alapellátás magas szakmai szintű ellátásának lehetőségét, és a potenciális beköltözők igényeinek kielégítését. Az oktatás, a kultúra és a sport infrastrukturális feltételeinek javulásával Magyarnándor humán kapacitása fejlődik. Megvalósulnak azok a fő fejlesztések (óvoda, általános iskola felújítása, művelődési ház fejlesztése), amelyek elősegítik a közösségi kezdeményezések megvalósítását.
A civil szervezetek szerepe felértékelődik, és tevékenyen egyre nagyobb szerepet tudnak vállalni a község fejlesztésében úgy, hogy a konkrétabb támogatásokhoz pontosabban megfogalmazható feladatok társulnak számukra.
A település vezetése és a lakosság közötti párbeszéd fejlődik, és folyamatos kapcsolattartás épül ki a települési kommunikációs csatornákon keresztül. A településen élők egyre inkább úgy érzik, hogy lehetőségük van beleszólni a település életének alakításába.
A településkép folyamatosan javul, egyre komfortosabbá válik, egyre nagyobb gondot fordítanak a környezeti tudat formálására és a település értékes környezetének megóvására. A folyamatosan javuló megközelíthetőség és a közlekedési infrastruktúra fejlődése megalapozza a település gazdaságának fejlesztését és a lakosság életkörülményeinek javítását is.
A lakosságmegtartó képesség legfontosabb alapját jelenti majd a gazdasági versenyképesség javulása. Az ipartelepítési tényezők javulásával várható, hogy új ipari és mezőgazdasági befektetők jelennek meg, amelyek javítják a helyi foglalkoztatást, növelik a helyben termelt GDP értékét és a felhasznált jövedelmet is, így pozitív hatást gyakorolnak a szolgáltatási szektor fejlődésére. A mezőgazdasági szektor megfelel az uniós kihívásoknak, verseny- és piacképes termelési szerkezet alakul ki. A gazdaság fejlődésével növekednek a saját és helyi adóbevételek, az önkormányzat központi forrásai bővülnek, ezáltal több forrás jut települési fejlesztésekre is.
A térség turisztikai potenciáljának kihasználására több települést érintő összefogás alakul ki, és a közös projektek állami és uniós támogatással valósulnak meg.

Nagylóc

„A Cserhát védelmezője”
www.nagyloc.hu
Lakóinak száma: 1720 fő
Területe: 3912 ha
Statisztikai kistérség: Szécsény

A falu fekvése, megközelíthetősége
Nagylóc Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között található, különleges szépségű, természeti értékekben, néprajzi hagyományokban gazdag vidék, a világörökség részét képező Hollókő szomszédságában. Pásztó és Szécsény közötti út mentén fekszik a Lóci-patak mellett. A Cserhát Őrhegy nevű csúcsa alá - festői szépségű környezetben, települt község.
A település völgykatlanban helyezkedik el: Északról a Fehér-hegy és Kutya-hegy, Keletről az Őrhegy, Délről a Kavicsos-tető , Nyugatról a Szél-hegy határolja.
A Nagylóc közigazgatási területéhez tartozik Zsunypuszta, mely a falu és Felsőtold települések között található. Zsunypusztát a Zsunyi-hegy, Dobogó és Poletárok elnevezésű területek határolják. Nevét már 1347-ben Zsunyalmás néven jegyezték fel. A településrészt körülvevő erdők biztosítják a tiszta, egészséges levegőt. A puszta közelében elterülő hatalmas legelő jelentős madárlelőhely.
A település Budapesttől 100 km-re található, közúton érhető el, a 22-es útról Szécsénynél, a 21-es útról Pásztónál kell letérni.

Története
A falu neve egykor csak Lóc volt; a kutatók az ószláv „lovci”, azaz vadászok, vadfogók jelentésű szóból vezetik le nevét.
A szőlőhegyen a középkorban vár állt, ez volt Hollókő várának egyik elővédje. Valószínű még az Árpád-kori királyok uralkodási idején emelték.
Az őrtorony helyét úgy alakították ki, hogy a domb gerincét mély árokkal átvágva egy kb. tíz méter átmérőjű kör alakú udvart hoztak létre a magaslat végébe. Ennek szintjét további feltöltéssel megemelték, valószínűleg palánkkal is megerősítették. Középen fából épített torony állhatott, mert kő, vagy téglamaradványok nem kerültek elő. Ilyen erődöcskéket a végvári vitézek tarisznyaváraknak hívták, mert az őrség csak addig tarthatott ki bennük, amíg a tarisznyájukban magukkal vitt élelmük el nem fogyott.

Lakossága napjainkban
Nagylócot kb. 1700-an lakják ebből aktív népesség /18-62/ 1200 fő Regisztrált munkanélküli 147, rokkant nyudíjas 169,0-14 éves korig 251 fő15-18 éves korig 84 fő19-60 éves korig 911 fő61-100 éves korig 432 főA roma lakosok aránya kb 25 %A születések és elhalálozások száma kb. azonos. A csökkenés az elvándorlásoknak tudható be.Az óvodába 55 gyermek. Az általános iskola alsó tagozatába 50 gyermek jár.2006-tól nincs felőtagozat. Bár az iskolánk a kb.160 fős gyermek létszámmal működhetne ,de a 2005. évben már csak 36 felsősünk volt, a szülők nagy része már ekkor Szécsény mellett döntött.

Látványosságok a faluban
Nagylóc jelképei: a község címere és zászlaja.
Kiránduló helyek:
* A török időre emlékeztető földvár a „Várdomb”,
* Kék túra útvonal,
* Őrhegy „Jézus nyoma”,
* Zöld túra útvonal,
* Hollőkő felé eső faluvégén a homokbánya, mely védett terület a gyurgyalagok fészkelő helye,
* halastó.

Épített örökség
A település határában, a Nagylóc melletti Őrhegyen rejtőzik egy andezitszikla, amely a helyi legenda szerint Jézusnak és szamarának "lábnyomát" őrzi! A faluból Szentkútra vezető zarándokút mellett, a "lábnyomos" kő tövében fakereszt áll a mai napig.
A község eredeti, egyhajós római katolikus temploma a XV. században épült gótikus stílusban. Boltozata a középkor során tönkrement, 1731-ben már síkmennyezettel említették. 1755 előtt a szentélyt ismét boltozták. Nagyarányú bővítést végeztek 1888-ban: ekkor készültek a neogótikus oldalhajók, a bejáratok kőbélései és a torony negyedik emelete. Orgonája is ebből az időből való. A templom háromhajós, előreugró középtoronnyal. A torony keskeny, lőrésszerű ablaka, a hármas tagozatú támpillérek is gótikus formákat mutatnak.

Kulturális élet
A Faluvédő Egyesület 1997-től minden évben megjelenteti a Lóci Kalendáriumot. A kiadványban a naptári rész mellett hazánk történelme, helytörténeti írások, népi mesterségek /pl. szövés/, helyi szokások, öltözködés, népviselet bemutatása is fontos szerepet kap; továbbá a helyi egyesületek, intézmények, alapítványok is tájékoztatást adnak az elmúlt évi tevékenységükről.
Az egyesület működteti hagyományőrző csoportját, az Asszonykórust. 1997. év óta a Faluvédõ Egyesület a szeptember 14-hez legközelebb eső vasárnap megrendezi a Szüretit, mely az egyesület legnagyobb rendezvénye. A szüreti időpontja a helyi római katolikus templom búcsújához kötődik, Szent Kereszt Felmagasztalása ünnepéhez, mely szeptember 14. A szüreti fénypontja a szüreti felvonulás és a hagyományőrző csoportok bemutatkozása, mely az elmúlt években is sok érdeklődőt vonzott. A gazdag és színes helyi népviseletet ilyenkor a falu apraja-nagyja magára ölti, melyet minden látogató megcsodálhat, ezzel is bemutatva a különböző korosztályok népviseletét. A szüreti felvonulás bejárja a település egészét, részt vesznek a helyi népviseletbe öltözött óvodások, iskolások, asszonyok, vendégcsoportok. A felvonulás után kulturális mûsorral kedveskedünk az idelátogatóknak a szabadtéri szinpadon fellépnek a meghívott csoportok. Az egyesület a szüreti rendezvénnyel kapcsolódik a település, a vidék, a megye arculatát meghatározó rendezvénysorozathoz.
Az általános iskolás gyermekek összegyűjtötték a településen fennmaradt népi eszközöket, tárgyakat, berendezéseket. Az egyesület elképzelései között szerepel Faluház kialakítása, ahol ezeket a tárgyakat állandó kiállításon mutatnánk be.

Amire büszkék vagyunk
A nagylóci Faluvédõ Egyesület (3175 Nagylóc, Március 15. tér 4. , fen@profinter.hu Elnök: Kovács Tibor) A nagylóci Faluvédõ Egyesület 1996. április 18-án alakult meg 21 alapító taggal. Célunk az alvó falu felrázása volt.
Az egyesület alapszabályában rögzítette célkitûzéseit:
- a település kulturális örökségének, értékeinek ápolása, megõrzése,
- a népmûvészet és néphagyomány iránt érdeklõdõ személyek és közösségek együttmûködésének segítése,
- a múlt értékeinek felkutatása, falutörténet feltárása, szellemi, tárgyi értékek ismertetése.

A település vállalkozásai
Elsősorban a Faluvédő Egyesület, ill. az Idősek és Hadirokkantak Egyesületének a tevékenysége az, ami bemutatásra érdemes, de számítani lehet az öntöde, a faüzem, az asztalos üzem áldozatvállalására, a köz érdekében végzett munkájára is.
Nagylócra a szántóföldi gazdálkodás, juhtenyésztés, szarvasmarha tenyésztés /rideg tartásos/ jellemző, amivel helyi gazdálkodók foglalkoznak. A biotermékek feldolgozása egyenlőre csak lehetőség.

A község jövőképe
Víztározó építésével kapcsolatos terveink
A sok éve húzódó, a nagylóci táj szépségét megkoronázó, az árvízveszélyt csökkentő víztározó építése elől rövidesen sikerül az akadályokat elgördíteni. Nagylócot Szécsénnyel összekötő útról jól látható és megközelíthető, a Kőhegy lábába simuló partvonalával, megépülése után fenséges látványt nyújt az arra közlekedőknek. A víztározó a maga 25 hektáros vízfelületével a nélkülözhetetlen, veszélyt csökkentő hatása mellett, a turisták, sporthorgászok, a vizet kedvelő pihennivágyók kedvelt kirándulóhelye lehet. Jól illik majd Hollókő-Ipolytarnóc idegenforgalmi tengelyébe.
Munkahelyteremtő beruházással kapcsolatos terveink
Nagylóc lakosainak jelentős része hagyományosan ipari alkalmazottként dolgozott. Csak kisebb hányada élt mezőgazdasági munkásként. A falu gépjárművel 10 percnyi járásra van a 22-es főúttól, 20 perc alatt pedig a 21-es főút is elérhető. Az Önkormányzat rendelkezik olyan ingatlanokkal, amelyek kiválóan alkalmasak kis- és középvállalkozások működtetésére. Ezeknek a feltételeknek a birtokában úgy ítéljük meg, hogy településünkön minden adottság készen áll, hogy sikeres vállalkozások működjenek. Ideális feltételekkel és barátságos együttműködéssel várjuk a vállalkozókat.
Jelenleg nincs könyvtárunk, a polgármesteri hivatal felújításával együtt szeretnénk ezt létrehozni. Falukép javítás, fejlesztés.
A legnagyobb tervezett beruházásunk a már említett víztározó megépítése, pályázati pénzből.
A jövőképformálás legfőbb akadályai a munkahelyek visszaszorulása, ill. a gazdasági források csökkenése.

Nógrádsipek

„Tiszta levegő, tiszta falu, tiszta emberek.”
www.nogradsipek.hu
Lakóinak száma: 752 fő
Területe: 2012 ha
Statisztikai kistérség: Szécsény
Múzeumok, látnivalók

A falu fekvése, megközelíthetősége
Nógrádsipek Szécsénytől déli irányban, attól 10 km-re fekvő, az Északi-középhegység részét képező, Cserhát dombjai között megbúvó kis község. Neve vadrózsát jelent. A szlovák-magyar határtól mindössze 12 km-re lévő település a balassagyarmati határátkelőtől 27 km-re, az ipolytarnócitól 30 km-re, a somoskőújfaluitól 45 km-re van. A 2012 hektáron elterülő falu északról nyitott, patakokkal tagolt, 300-400 m magas vulkanikus kúpok közötti völgyben fekszik. A település összterületének több mint felét erdő borítja. A falu szerkezetét a természetes vízfolyások mentén kiépült, párhuzamos, ill. azokat összekötő utcák jellemzik, ami alól kivételt képez a település központja, ahol körforgalmi buszmegállót alakítottak ki, lévén a község zsáktelepülés.A Hollókőre vezető túraútvonalról kis kitérővel érhető el a Dobos-kúti Természetvédelmi Terület. Feltárandó természeti értékként tartják számon Rimóc-Nógrádsipek közigazgatási határán található Pusztavár-hegyet, amely a feltételezések szerint az 1271. évet követően felépített Sztrahova-várát rejti magában.A falun keresztül vezet az országos kék túra útvonal.Megközelíthető: közúton Budapest irányából a 2 számú, majd a 22 számú főúton, Balassagyarmaton, Szécsényen és Varsányon át, illetve az M3-ason Hatvannál a 21-es főúton Salgótarján felé, majd Szécsényen és Varsányon keresztül. Vasútállomással nem rendelkezik, Szécsényből rendszeres autóbuszjárat biztosítja a közlekedést. A községet déli irányban Herencsénnyel, északkeleti irányban pedig Rimóccal földút köti össze, ahonnan kiépített kerékpárúton közelíthető meg a világörökség részét képezõ Hollókő.

Története
A falu nevének első említéséről 1265-bõl van tudomásunk, Terra-Chipeg alakban fordul elő és puszta földterületet jelent. A XV. században az esztergomi érsekség nagy földterületeket szerez meg magának a megyében. Az esztergomi érsek 1436-ban Zsigmond királytól zálogba vette a környező falvakat, majd nem sokkal később, 1438-ban örök adományul kapta. 1454-ben Szécsényi László lányaira hagyta birtokait. Így örökölte Országh Jánosné és Losonczi Albertné Szécsényt és a környező falvakat, köztük Nógrádsipeket is. A XVI. században török kézre kerül, 1562-63-ban Ibrahim bin Hasszán esztergomi mizlava tulajdonában van. 1598-ban Forgách Zsigmond a földesura, akinek örököse 1641-ben Koháry Istvánnak elzálogosítja más falvakkal együtt. A XVIII. században csereszerződések után a Forgách család visszaváltja. Az 1754-55. évi országos nemesi összeírásból tudjuk, hogy a helység birtokosai közé tartozik a Balás család, akik 1945-ig - más kisebb birtokosok mellett - a falu jelentős részét birtokolják.

Lakossága napjainkban
A lakosság korösszetétele: az idősebb korosztály van túlsúlyban, az elöregedés jellemző, az elvándorlás az 1980-as éveket követően megállt. Az iskolások száma kielégítő, jelenleg 25 iskolásunk jár ki Nógrádsipekre Szécsényből. Sajnos Nógrádsipeken évente csak 3-5 gyermek születik.

Látványosságok a faluban
A Hollókőre vezető túraútvonalról kis kitérővel érhető el a Dobos-kút, ahol a megfáradt turista szomját olthatja a hideg vizű forrásból. A forrástól tovább haladva az 517 méter magas Dobogótetőre érünk, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre.
Feltárandó természeti értékként tartjuk számon a Rimóc-Nógrádsipek közigazgatási határán található Pusztavár hegyet, amely a feltételezések szerint az 1271. évet követően felépített Sztrahova várát rejti.
A látnivalók közül említést érdemelnek még a szőlőhegy lábánál megbújó borospincék, valamint az 1713-ban épült római katolikus templom, amely homlokzat előtti gúlasisakos toronnyal, kapuja felett befalazott angyalfejekkel rendelkezik.

Épített örökség
A falu közepén található az 1820 körül épült Nagy-kúria 9 pilléres tornácával és néhány boltozott szobájával. Két helyiségében még megmaradt az eredeti teknőboltozat, ezek egyikében kályhafülke látható, az 1954-ben még meglévő díszes empire fajanszkályhát azóta elbontották. A pince bejárata a nyugati fal tövében nyílik, de az épületből is vezet le egy keskeny téglalépcső.
Szintén a falu középen található az 1800-as évek elején épült, országos egyedi műemléki védettség alatt álló Balás-kúria is. Utcára néző főhomlokzatán egyszerű pilléreken nyugvó, nyolc szabad nyílásból álló árkádos tornác húzódik. A félköríves árkádok felett egy-egy téglalap alakú, igen enyhe szegmentívvel zárt nyílás látható. Mindkét kúria neobarokk stílusban épült, feltehetően mindkét épületet ugyanaz a mester építette.

Kulturális élet
2008. március 1-jén a Nógrádsipek Fejlődéséért Közalapítvány szervezésében egy kiállítás kerül megrendezésre, ahol a régi mesterségek, népviselet, hagyományok kerülnek bemutatásra a falubeliek jóvoltából (szövés, kosárfonás, stb.).
A falunap minden évben egyre nagyobb sikerrel és magasabb színvonalon kerül megszervezésre.

Amire büszkék vagyunk
Büszkénk vagyunk az iskolánkra, amely jelenleg a Váci Egyházmegye fenntartásában működik. Évről-évre egyre több környékbeli gyermek érkezik intézményünkbe. Büszkék vagyunk arra is, hogy rendezvényeinket a falubeliek összefogásával önerőből meg tudjuk valósítani.

A település vállalkozásai
Nógrádsipek mezőgazdaságára az állattenyésztés, erdőgazdálkodás, háztáji gazdaság, méhészet jellemző, amivel a helyben élő lakosság foglalkozik.
A helyi termékek feldolgozása jelenleg kizárólag házilag történik.
Sajnos kevés vállalkozás működik településünkön, nagy többségük egyéni vállalkozó.Ugyan van egy mezőgazdasági vállalkozónk, aki a falunapot, idősek napját szokta minden évben támogatni, azonban ő is „mindennapi gondokkal” küzd.

A község jövőképe
Nógrádsipek Község Önkormányzatának képviselő-testülete 2007 júniusában rendeletet alkotott a nógrádsipeki állandó lakóhellyel rendelkező szülők részére nyújtandó gyermekszületési támogatásról. Ennek értelmében az önkormányzat minden 2007. július 1-je után világra jött nógrádsipeki gyermek szüleinek 100.000.- Ft egyszeri támogatást nyújt a gyermek születését követő kezdeti időszak megkönnyítésére.Az iskola „megmentésével”, a gyermekvállalás támogatásával és építési telkek kedvezményes árusításával próbálja az önkormányzat az elöregedési folyamatot lassítani. 2 sportpályát alakítottunk ki a fiataloknak a mozgásigényük kielégítésére. Az iskolában 2008 szeptemberétől minden gyermeknek ingyen tankönyvet biztosítunk és az étkezési térítési díjakat próbáljuk mindenki számára megfizethető szinten tartani egy saját fenntartású konyha működtetésével. Az önkormányzat segíti a helyi civil szférát, mind anyagi támogatással, mind jogi, pályázati segítségnyújtással. (sportegyesület, hagyományőrző egyesület, fiatalok közhasznú egyesülete, polgárőr egyesület, közalapítvány)A tavaly megalakult a Nógrádsipeki Fiatalok Közhasznú Egyesülete, amely részére az önkormányzat térítésmentesen használatba adta a polgármesteri hivatal pincéjét. A pince a tavalyi és az idei év folyamán teljes egészében felújításra kerül, vizesblokk is kialakításra kerül. Erre a gyermekszegénység elleni programból és a Nógrád Megyei Ifjúsági Alapítványtól sikerült támogatást szerezni. A pince így tökéletesen megfelel egy klubhelyiségnek.
A jövőkép-formálás feltétele: szemléletváltozás országos szinten
Akadálya: országos médiumok, pénzhiány, szegénység, irigység.
Fejlesztési elgondolásaink:
Legfontosabb lenne a Szécsény-Nógrádsipek összekötő út felújítása, amely rendkívül rossz állapotban van. Az idei évben buszmegállókat szeretnénk építeni és két önkormányzati utat felújítani, valamint a Balás-kúria felújítását folytatni.
Szükséges a falusi turizmus feltételeinek megteremtése, további fejlesztése. Összefogás a kistérségen belül, a helybeli programok egy láncra történő felfűzése.

Rimóc

„Kodály palóc otthona”
www.rimoc.hu
Lakóinak száma: 1888 fő
Területe: 2926 ha
Statisztikai kistérség: Szécsény
Bemutatkozás 2011-ben
Múzeumok, látnivalók

A falu fekvése, megközelíthetősége
Rimóc község a Cserhát északi nyúlványai alatt fekvő, Szécsénytől öt kilométernyire, délre eső település. Elnevezése szláv eredetű Rimovci vagy Rimovc helynév átvételéből származik, amiben egy Rim személynév rejlik (honfoglalást megelőző korból származó adat, miszerint a mai Hatvan irányából erre vezető kereskedelmi út érintette több más nógrádi község elődjével együtt Rimócot is, ahol két földvár szolgált, azaz védte a Cserháton átvezető kereskedelmi utat). A város felől szántóföldek, délről a Cserhát magaslatai határolják. A falun a Körtvélyes-patak folyik keresztül. Zsákfalu, mely egyik neves központja a Nógrád megyei palócságnak.
Megközelíthető közúton Budapest irányából a 2 számú, majd a 22 számú főúton Balassagyarmaton és Szécsényen át, illetve az M3-ason a Hatvannál a 21-es főúton Salgótarján majd Szécsényen keresztül. Szécsény városával rendszeres autóbuszjárat köti össze. A településről száraz időben a környékbeli falvak - Varsány, Nógrádsipek, Nagylóc és Hollókő – könnyen elérhetőek földúton, illetve Rimócot Hollókővel egy 7 kilométer hosszú aszfaltozott kerékpárút köti össze.

Története
Valószínű, hogy a község már a XI. században templomos hely volt, s az akkori település ott állhatott, ahol most, hiszen a közelében feltárt honfoglalás kori sírokban Szent István pénzérméi kerültek elő az egyéb honfoglalás kori leletek mellett. A XIII. század elején azé a Simon báné volt, aki a Gertrúd királyné elleni merényletben is részt vett. 1229-ben a települést összes javaitól megfosztották és előbb a Szák, majd a Kacsics nemzetség birtokába került. A XIV. század elején a nemzetség hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiai birtokában találjuk. Miután e tulajdonosai Károly Róbert király hatalmát megdönteni akaró Csák Máté mellé pártoltak, így 1324-ben a király Széchenyi Tamás vajdának adományozta. Így a település a többi környékbeli faluval együtt a szécsényi uradalom részévé vált. A község valószínűleg igen régtől egyházas hely, a plébánia első írásos említése a 1332-37. évi pápai tizedjegyzékbõl származik. A középkorban királyi várnép élt Rimócon.
A falu határa 1333-ban még két részből, Kis- és Nagyrimóczból állt az oklevelek tanúsága szerint. 1461-81 között a Guthi, az Országh család és a Lossonczyak nyerték adományul. A török hódoltságot a falu megsínylette, de utána gyorsan benépesült. A nemes és szabados családok közé Zólyom megyéből Gyetva környéki szlovákok települtek ide. Míg 1715-ben 11 magyar és 5 szlovák háztartást írtak össze, addig 1720-ban már 17 a magyar háztartások száma. 1770-ben gróf Forgách János és Miklós, Kamocsay András és báró Haller Sámuel a falu birtokosai. 1826-ban gróf Forgách József a falu földesura. Későbbi időkben a nagyobb birtokosok közül meg kell említeni báró Prónay Róza és Irma, özv. Plachy Tamásné sz. Ruttkay Mária és Gross Jenõ doktor nevét.

Lakossága napjainkban
A lakosság száma:
2005-ben 1902 fő
2006-ban: 1896 fő
2007-ben: 1888 fő
A lakosság kor szerinti összetétele:
0-2 éves korig: 51 fő
3-5 éves korig: 67 fő
6-13 éves korig: 198 fő
14-17 éves korig: 119 fő
18-54 éves korig: 904 fő
55-59 éves korig: 105 fő
60-69 éves korig: 229 fő
70-79 éves korig:162 fő
80 éves kor felett: 53 fő
Iskolások száma: 2007/2008 tanévben: 156 fő
Óvodások száma:2007/2008 tanévben: 66 fő.
A „trend”: fogyás elöregedés jellemzi.
A fiatalok megtartásának lehetősége: infrastruktúra fejlesztése, munkahely teremtése, szabadidő kultúrált eltöltésnek lehetősége.

Látványosságok a faluban
- Falumúzeum
- Vendégház
- Sportcsarnok
- Római Katolikus Templom
- Kápolna
- Polgármesteri Hivatal
- Babamúzeum
- A falu látképe
- Kerékpárút
- Strahora (Csák Máté) vára
- Védett növény: vörös kígyószisz
- Gyurgyalag fészkelő helye

Kulturális élet
Hagyományőrzés körében a népviselet készítés, néptáncok és népdalok tovább örökítése.
Bemutatásra érdemes tevékenységek:
- Régi mesterségek – népviselet készítése
- Hagyományőrző együttesek – Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Egyesület
- Rimóci Hagyományőrző Együttes
Rendszeressé tett/teendő alkalmak:
- Falunap
- Kisasszonynapi búcsú
- Jótékonysági bál
- Szentcsalád megtartása
- Betlehemezés

Amire és akire büszkék vagyunk
Büszkék vagyunk a rendezett falura, a korábban felsorolt látványosságokra, a rendezett temetőre a ravatalozóval, Hősök tere és környékére, a Varsányi úti és a település más régi épületeire és lakóházaira, a Nógrádsipek fele vezető földút mellett épült fogadalmi kápolna, melyet az 1700-as években lezajlott pestis járványt követően építettek.
A népviseletre és a hagyományokra.
Büszkék vagyunk személy szerint - Vincze Ferencre (elhunyt), a Népművészet Mesterére
- Holecz Istvánné Népművészet Mestere
- Déska Bertalanné Népi Iparművész
- Rimóci Rezesbanda
Érdemesnek tartjuk a népviselet, a népi tánccsoportok, a település látványosságainak, és rendezvényeinek ismertté tételét, reklámozását.

A település vállalkozásai
Rimóc mezőgazdaságára a gabona termesztés, az erdőgazdálkodás és a gyümölcstermelés jellemző, amivel főként a helyben élők foglalkoznak.
Életképes vállalkozások a településen:
- Szabó Vilmos építőipari vállalkozó
- Mócsány Béla bádogos vállalkozó
- Pusztavár Kft – mezőgazdasági termelés
- Jusztin Bertalan (Bem út) építőipari vállalkozó
- Jusztin Bertalan (Kölcsey út) mezőgazdasági őstermelő
- Valkó Béla mezőgazdasági őstermelő
- Balázs Bertalanné ruhaipari vállalkozó
- Kanyó Balázsné kiskereskedő
- FAERK Bt – faipari vállalkozás
Közülük főként a felsorolás első három tagja az, amelyik a községért végzett tevékenységével és áldozatvállalással is kiemelhető.

A község jövőképe
Bár a többi nógrádi faluhoz hasonlóan Rimóc is tőkehiány küzd, erős életképes falu megteremtése, és megtartása a célunk.
Fejlesztési elgondolásaink között az alábbiak szerepelnek:
- A falusi túrizmus kiépítése és fejlesztése
- A környéken, akár a határon túl megtermelt zöldség-gyümölcs feldolgozása, feldolgozóipar , akár konzervgyár létrehozása
- A helyi asszonyok kézügyességére alapozva varroda létrehozása
- A „rimóci nyúl”gyártása, forgalmazása - mint a település egyik hírességét visszaemelni a köztudatba
- Mikro-öko település létrehozása.(szinte teljes önellátás biztosítása)
- Fogorvosi rendelő, gyógyszertár kialakítása
A jövőkép formálás legfőbb feltételei Rimócon jelenleg a jó minőségű úthálózat kiépítése. A kisebbség fejlesztése a közösségi munkába történő bevonása. A zsáktelepülés jelleg megszüntetése, megfelelő tömegközlekedési lehetőség biztosítása, munkahelyek teremtése.

Szanda

„Szűz Mária falucskája - Palócföld őre”
www.szanda.hu
Lakóinak száma: 681 fő
Területe: 2149 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmat
Rendezvények 2011-ben
Múzeumok, látnivalók

A falu fekvése, megközelíthetősége
Szanda község Szandaváraljával közös önkormányzatot bír, a két településrész közös faluegységet alkot. Nógrád megyében a Cserhát erdőségében található, a fővárostól mintegy 80 km-re Észak–keletre. A települést Terény felől, és az Aszódról Balassagyarmatra vezető útről Kelecsénypuszta előtt jobbra kanyarodva lehet elérni.
A domborzata hegyvidéki, a völgyekkel tagolt egykori hegylábfelszín az Ipoly és a Zagyva közti vízválasztó szerepét tölti be. A falu fölé magasodó hármashegye a terület egyik jellegzetessége, ami igen karakteres szimbóluma a hegységnek.
Természeti adottságai viszonylag kedvezőek, vadban gazdag erdőkkel keretezett, művelésre alkalmas földekkel.

Története
Az első írásos emléke 1301-ből való, ahol a falut Zonda-ként írták, minden bizonnyal Zonda György földbirtokos után. Az évszázadok során ebből a vezetéknévből magyarult a könnyebb kiejtés miatt, a ma is használt Szanda alakra.
Szanda várához igen sok uradalom, birtok és falu tartozott. Fénykorát a XV. században élte, amikor is a község városi ranggal bírt. Zsigmond király a Csetneki családnak adományozza 1387-ben. Borbála királyné tulajdona 1424-ben, amelyet Albert király 1439-ben visszavesz tőle és feleségének Erzsébetnek ajándékoz. Mátyás idejében egyházi birtok, az esztergomi érsek tulajdona. A Báthory család 1476-tól 1490-ig uralkodott Szandán. A térségben egy–egy jelentősebb esemény igen nagymértékben hatott a történelem folyamán a környező települések életére. Mivel Szanda igen jelentős vár volt a középkorban, Drégely és Nógrád várháromszögével uralta a megye nyugati részét. Ezért ami itt történt, az jelentősen befolyásolta a térségben lakók életét. A török betörése Szanda végvári jelentőssége okán épp itt kezdődött, amit 1545-ben el is foglalt. Horváth Bertalan gyarmati várkapitány azonban 1551-ben visszafoglalt. Az erődítmény a századok során hadi szempontból egyre jelentéktelenebbé vált és állapota egyre romlott. Felújításával nem törődtek, pedig országos viszonylatban is jelentős, megmaradt történelmi várunk egyik ékessége lehetne. Ma ugyanis 114 vár-erőd maradt fenn az országban, ebből a legtöbb, 14 Nógrád megyében található.
A települést az évszázadok alatt sok birtokos tulajdonolta, akiket a teljesség igénye nélkül itt illik megjegyezni:
A Szolnok, a Kacsics, a Záh nemzetségek a XIII. században. Szécsényi Tamás vajda, Rédey Sándor és Herencsényi család XIV. sz.-ban. A XV. század végen a Lónyayak birtokába került. 1546 Kilics tímár, 1562 Musztafa bin Abdullah és Ali diváne tímár. Továbbá a Wattay, a Kanyó családok, Eszterházy Pál nádor. A Beniczkyek és a Berényiek. A Sréter nemesi család tevékenysége igen jelentős volt. Mivel Sréter János (1655-1717) II. Rákóczi Ferenc tüzér dandártábornoka. Sréter Kálmán megyei esküdt, Sréter István (1867-1942) altábornagy majd honvédelmi miniszter. Szandai (vitéz) Sréter Ferenc a modern népfőiskolai mozgalmak előfutára, aki először kombinálta a falusi lakosság művelésében a gyakorlati gazdasági ismeretek oktatása mellett az egészségügyi ismereteket és az írás-olvasást egyben. Végül Sréter Katalin a századelőn.

Lakossága napjainkban
Népesség száma a 2007. évi stasztiszikai adatok alapján: 681 fő.Egy önkormányzati fenntartású óvoda van a településen, ahová 15 gyerek jár (2007. október elsejei adat).
A településen élők száma évről évre egyre kevesebb. Az utóbbi tíz évre visszatekintve egyértelműen csak fogyásról beszélhetünk, ami együtt jár a lakosság korösszetételének öregedés irányába ható változásával. A községbe betelepülők között is gyakoriak a nyugdíjas korosztályba tartozó emberek. Az elöregedés mellett a fiatalok megtartására nincs, vagy nagyon kevés lehetőség van. Ennek egyik oka a munkalehetőség hiányában gyökerezik: a fiatalok odaköltöznek, ahol állást találnak.

Látványosságok a faluban
A Szanda-hegy csúcsa a Cserhát hegység második legmagasabb pontja. Erdővel borított és mezőkkel tarkított kiemelkedések fogják körül a völgyekbe zárt, két -egyenként is sajátos emlékekben gazdag településrészből szervesen összefonodó kisközséget.
A cserháti piroxénandezitek feketés színét a bennük lévő földpátok üveg- és/vagy magnetittartalma okozza. A szandai andezit üvegében mindezen kívül tûs megjelenésû, vas-titán-oxid tartalmú ilmenitzárványok is találhatók, ez rendkívül ellenállóvá teszi a kőzetet. A vár alatt, délkeleti fekvésben rejtőzködik a talán legérdekesebb látnivaló: a három-négyemeletnyi magasságú, kb. 75 fokos dőlésű, kõbányászkodással kibontott andezitoszlop-fal. Ellentétben a közeli béri görbült oszlopokból álló andezitcsúszdával, ezek nyílegyenesek, rakétavetőszerűen égretörők.
A falun a Szanda-patak folyik keresztül.
A várhegyen található Gyurinka-forrás vízhozama az utóbbi időben igen gyér lett, megbízhatatlan.
Ezzel szemben a szandaváraljai Mária-forrás vízminősége kimagasló. A község lakói közül egyre többen hordják innen az ivóvizüket.
Ugyancsak a Mária-forráshoz kapcsolódik, hogy szeptember 9-én búcsút tartanak a Péter-hegyről ide mentett kereszthez a helyi vallásos emberek.
Szandán a környező települések (Terény, Cserháthaláp, Herencsény) viseleteihez nagyban hasonló palóc népviselet található. A mindenkori eltérést a nők ruházatában a főkötés formája és alakja, a kötény hossza és kerekítéttsége adja, amit „értő szemek” azonnal megkülönböztetnek a még oly hasonlótól is.

Épített örökség
A toronyrészeletében ma is fennálló szandai kővár alapítását a XII.-XIII. századra teszik. Az oklevelek Zonda néven említik. Az eredtileg királyi várnak épült erődítény többször cserélt gazdát. 1546-51 között török kézen volt, majd stratégiai jelentősége megszűnt.
A délkelti csúcson lévő erődítmény és Árpád-kori körtemplom maradványait a kőbányászat teljesen eltűntette, csak Gádor Judit régészeti leírása maradt fent róla.
A főként ugyancsak a Péter-hegyen lévő őskori földsánc nyomai azonban a Mária-forrásig szépen nyomon követhetők.A sáncok vélhetően a késő bronzkori Kyjatice-kultúra népeitől származnak.
A népi vallásosság gyöngyszeme Szandán a Rákóczi úton található ún. Máriácska káponka, melynek mása a balassagyarmati Palóc Múzeumban került felépítésre.
A község szélén szép népi pincesor emlékeztet a szőlőművelés helyi hagyományaira.

Kulturális élet
Népszokások közül nagyon sokáig fent maradt pl. a virágvasárnapi Kisze-hordás Szandaváralján, vagy a karácsony előtti ostyahordás Szandán. Ezek újjáélesztése több-kevesebb sikerrel valósul meg. Jelenleg is a múltból ránk maradt szokás a „Szállást keres a Szentcsalád” ma már betlehemezésnek mondott változata és az őszi szüreti felvonulás.
Rendszeres rendezvényeink:
Bor- és süteményverseny,
Községi farsang,
Kisze-hordás,
Anyák Napja,
Gyermeknap,
Falunap,
Búcsú a Képecskéhez,
Szüreti Mulatság,
Idősek Napja,
Karácsonyi köszöntő.
Bemutatásra érdemes tevékenység lehet a pl.csuhéfonás, amit Viktorné Marika néni (Szanda, Ady út 1.) az érdeklődők kérésére jelenleg is megismertet, vagy akár ilyenné lehet tenni a méhészetet.

Amire büszkék vagyunk
Ma a Hagyományőrző Csoportunk munkájára, közösségmegtartó tevékenységére és szép eredményeire lehetünk büszkék.

A település vállalkozásai
Egy nagyobb mezőgazdasági vállalkozó van a faluban, és kisebb-nagyobb őstermelők, akik növénytermesztéssel foglalkoznak.
A helyi termékek feldolgozásának a lehetősége megvan, de a vállalkozás igen kevés. Főként mézet termelnek és árusítanak, illetve a borászatnak vannak hagyományai.
Egyéb jellegű vállalkozási tevékenységet folytat az LZE Kft és a Fémszekér Kft.
A Szandavári Diáktábor több éve jól működik a településen. Szállást és étkezési lehetőséget biztosít az idelátogató főként diákcsoportoknak.
Községünkben lehetőség van lovaglásra, a nyári időszakban fagyizó üzemel. 

A község jövőképe
A falunak múltja van. A lakosság elvándorlása és elöregedése miatt a jelen fenntartása is gondot okoz, és nincs meg az az összetartó, kohéziós erő a településen, ami a múltban gyökerező reális jövőkép felépítéséhez alapot képezne. Az önkormányzat évek óta forráshiányos, de nincsenek tőkeerős vállalkozók sem a községben.
Legutóbbi befejezett fejlesztéseink a Petőfi Sándor Művelődési Ház külső, belső felújítása, és a Béke út, Hársa út, Összekötő út felújítása volt.
Jelenleg is folyó, illetve a közeljövőben tervezett fejlesztéseink között szerepel, a polgármesteri hivatal, teleház és közösségi élettér egy épületté való összekötése, IKSZT működtetése, a szandaváraljai faluház mellett kemence építése, a belterületi utak további rendezése.

Terény

„A termékenység földje”
www.tereny.hu
Lakóinak száma: 452 fő
Területe: 2435 ha
Statisztikai kistérség: Balassagyarmat
Turisztikai szolgáltatások
Múzeumok, látnivalók

A falu fekvése, megközelíthetősége
Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között fekszik a különleges szépségű, természeti és építészeti értékekben, történelmi emlékekben és néprajzi hagyományokban gazdag Belső-Cserhát, melynek kistelepülései között találhatjuk Terényt. Belső-Cserhát jellegzetes nógrádi táj, lágy ívelésű lankás domboldalakkal, köztük kis medencékkel, sok kis forrással, patakokkal. Ezek a patakok összefűznek egy-egy völgykatlant, és így kialakul egy völgysor. A völgyek közepén egy-egy kis falu zárt természeti egységet képez. Az elmúlt évszázadokban ez a falu társadalmilag zárt világát is jelentette. Ez a magyarázata annak, hogy a térség vonásait az egyes falvak sajátos lelkialkata külön-külön is színesítette, amelyet a falvak népszokásaiban és népviseletében fellelhető kisebb-nagyobb eltérések is tükröznek. A bezártság miatt sokkal inkább megőrizte helyi kultúráját, népszokásait, hagyományait.

Története
A község környéke a bronzkortól lakott, és honfoglalás kori leleteket is feltártak itt. A település a középkorban a Vásáros-Terjén nevet viselte; az utótag bizonyára a honfoglaló Tarján törzs emlékét őrzi. A település vásártartási joggal rendelkezett és városi kiváltságokkal bírt. Az oklevelek 1283-ban említették először. A helység 1506-ban Terjéni Radnóthy György birtoka volt, a XVI. század közepétől pedig a török fennhatósága alatt állt. A hódoltság után, 1686-ban gróf Zichy István nyerte adományul. Az 1715-ös összeírás 5 magyar és 11 szlovák, a 1720-as pedig 12 magyar és 16 szlovák háztartást említett itt. Érdekesek a környék dűlőnevei: az egykori Akasztóhegy neve arra utal, hogy bitófa állt ott, amíg a középkori település pallosjoggal bírt (Zsigmond király 1400-ban adományozott pallosjogot az itt birtokos Terjéni Péternek és rokonainak). A Barátszurdok helyén hajdan pálos kolostor volt. A Peres-dűlő neve onnan származik, hogy 1848 előtt a herencsényiek és a terényiek között per folyt a tulajdonjogáért. Terényt ma körülbelül fele-fele arányban lakják magyarok és szlovákok. A Terényhez tartozó Kiskérpusztán töltötte gyermekkorát Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas biokémikus. Tiszteletére emlékparkot alakítottak itt ki.

Lakossága napjainkban
A lakosság 2000-ig csökkenő tendenciát mutatott, itt volt a mélypont (436 fő), azóta növekvő, és fiatalodó (462 fő, jelenleg 452 fő). A fiatalodás részben a betelepült családok hatására indult el, de a tősgyökeres családok közt is bátrabb a gyermekvállalás néhány éve.
Iskolások létszáma 23 fő, az óvodásoké 22 fő.

Látványosságok a faluban
Terény község jelen korát és jövőbeni lehetőségeit meghatározza a környezete. Részben az, hogy jövedelemszerző tevékenysége nagyon minimális, ugyanakkor gyönyörű a természeti környezete. Terény egy földi paradicsom lehet. Szennyeződésmentes, jó levegő, tiszta, szép környezet. A helyi védettség fokozza a településen található ritka szép építészeti értékek jövőbeni fennmaradását (105 védett parasztház, két templom). A községet körülvevő hegyek jó lehetőséget biztosítanak a kirándulni vágyóknak, a túrázóknak, kerekezőknek, a sétálóknak. Az érintetlen természet bővelkedik természeti ritkaságokban. A tervezett tanösvény lehetőséget ad a vadon élő állatok megfigyelésére. Az év minden időszakában tudjuk fogadni az ideérkező turistákat, gyermekcsoportokat. Részükre van megfelelő szállás- és étkezési lehetőség. A megjelenő vendégek számára érdekes és tartalmas bemutatókat tudunk szervezni a falusi életről, a helyi népszokásokról.

Épített örökség
Terény épített örökségének része a népi építészet megjelenése, valamint jelen kori építmények mellett a római katolikus templom. A templomot román stílusban építették, s említése már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, igaz ugyan, hogy nem a mai névalakban. Később gótikus stílusban átépítették. A ma is látható épület egyhajós, megközelítően keletelt. Déli oldalán kőkeretes román ablak és napóra, a szentély keleti falán gótikus rózsaablak található. A szentély félköríves oldalívvel kapcsolódik a hajóhoz, pillérei középkoriak, festés nyomaival. Középkori falkép maradványai kerültek elő a szentély zárófalán is. Megmaradtak a gótikus boltozat gyámkövei is, ma csehboltozat fedi.

Kulturális élet
A kulturális örökség hasznosításának szempontjából talán a legnagyobb jelentősége a szellemi örökség megőrzésére tett erőfeszítéseknek van. A térség őrzi a palóc népi élet hagyományait és népszokásait, a palóc népdalkincset, tánckultúrát és a méltán híres népviseleteket. A kézműves hagyományok és értékek jelen vannak a térségben. Jelenlegi szerepe a hagyományőrzés, gazdasági funkcióját a térségi turizmus fejlődése után érheti el. Jelentős szerepe lehet a helyi termékek hozzáadott értékének a növelésében. A minden évben június utolsó vasárnapján megrendezzük a Nemzetiségi Napot, ahol szlovák, magyar, német folklór együttesek műsorában gyönyörködhetnek kicsik és nagyok.A Terényi Szabadtéri Színházi napok, amikor pesti színtársulatok helybe hozzák a kultúrát kis falunk árnyas erdejébe.

Amire büszkék vagyunk
A mai napig élő hagyományőrzés-hagyományápolás, évről-évre megrendezett rendezvények. A falu ma is élő hagyományai, a farsangi koledálás, húsvéti tojásfestés-tojásírás, a Gergely-járás, a János-napi tűzugrás, a szüreti felvonulás és bál, betlehemezés.Építményeink: Századfordulón épült Kossuth utca házai „Szőlősor” eredetiben őrzi a régi népi építészet jellegzetességeit, a csonka kontyolt, deszkaoromzatos építészeti ritkaságokat. Az Istálló Galéria szomszédságában, az Európában egyedülálló mozgó harangláb, valamint az „ AKOL ”. Terényben található egy különleges technikai kiállítás, a nemcsak Magyarországon, de az egész világon is egyedülálló nagyságú ORSÓS MAGNÓ MÚZEUM, mely működő kiállítási tárgyaival nemcsak technikai, hanem átfogó zenei bemutató 1940 év 1990 közötti időszakból.2000-ben berendezésre került a Falumúzeum, (amelynek régi épülete már nagyon felújításra szorul), ahol bemutatásra kerülnek a népi eszközök, ruházat, berendezési tárgyak. Az összegyűjtött anyagból és fellelt játékokból kiállítást szervezünk a lakosságnak és a Terénybe látogatóknak. A gyerekek népviseletbe öltözve fellépnek a tanult dalokkal, játékokkal.1986-ban a Káposztás hegy lábánál mesterséges tavat alakítottak ki, amelynek környéke természetvédelmi terület.

A település vállalkozásai
Mezőgazdasággal a helyiek foglalkoznak leginkább. Jellemző: erdőgazdálkodás, állattenyésztés (kecske) zöldség- gyümölcstermesztés és a méhészkedés.A helyi termékek feldolgozásának lehetőségét mutatják a falunkban megjelenő termékek: Kecskesajt, méz, fekete-ribizli szörp, pálinka.A vállalkozók, vállalkozások között megemlíthetők: Mucsina Gyula sajtkészítésFáyné Tornóczky Judit csipkeverésMívesház Kft.Falusi szálláshelyek összesen kb. 200 ágy/éj

A község jövőképe
A jövőkép-formálás legfőbb akadályai, gondjai Terényben például a gazda nélküli tó, vagy az, hogy nincs önerő a pályázatokhoz, amelyek között nagyon sok utófinanszírozású, valamint a bizonytalan a pályázati rendszer, politikai fejlesztés zajlik. Így elsődleges célunk a túlélés. Az Új Magyarország Terv olyan követelményeket támaszt, amik elveszik az eddigi optimista pályázók minden hajlandóságát az indulástól. A kiutat a Cserfa Egyesület tagjainak együttműködése segítheti. Fejlesztési elgondolásaink között van:Iskola, - Művelődési ház fenntartható módon történő összeépítése; orvosi rendelő, - védőnői szolgálatfejlesztése; óvoda bővítése, konyhájának korszerűsítése; falumúzeum felújítása; faluközpont fejlesztése, kialakítása.

Varsány

„Honfoglaló elődeink faluja”
www.varsany.hu
Lakóinak száma: 1774 fő
Területe: 2558 ha
Statisztikai kistérség: Szécsény

A falu fekvése, megközelíthetősége
Varsány község Nógrád megyében, Szécsény várostól délre, 5 km távolságban helyezkedik el. A település közigazgatási területe mintegy 2400 ha, amelynek több mint egy harmada erdő. Tiszta levegő, szép természetes környezet jellemzi a rendezett települést. Varsány lakóinak száma jelenleg 1774 fő. A település megközelíthető Szécsényből a 21132 sz. közúton, amely a szomszédos „zsáktelepülésre, Nógrádsipekre vezet.

Története
A település neve oszét eredetre utal. A kaukázusi hegygerinc két oldalán is élő nép (mint a baszkok és a katalánok, pl.) több népnévvel is rendelkezik, akárcsak mi. Ezek: oszét, osszián, osz, ász, jász, alán, varsány. Nálunk a jászok rokonait a honfoglaláskori időkben honfoglaló eleink varsányoknak hívták. A velünk együtt bejövő kabarok egy igen jelentős népelemét alkották. Amikor széttelepítették őket /széttelepültek, a környező lakosságtól való megkülönböztetésül vették fel/ akasztotta rá a külvilág a falujukra a Varsány nevet, és még megannyit, pl. Ladány, Besnyő, Böszörmény, Várkony, stb. neveket más népi eredetű falukra.A honfoglalás idején a magyarokhoz csatlakozott jász néptöredék Varsány nevű törzse telepedett le a környéken. Az első írásos említés a XIII. század elejéről származik, akkor Varsányi István birtoka volt. Károly Róbert király azonban elvette tőle és 1319-ben Szécsényi Tamás vajdának adományozta. 1327-ben, amikor a nevezett vajdát beiktatták a birtok tulajdonjogába, két Varsány nevű települést említettek az oklevelek. 1415-ben az Olmádi Czudar család volt a falu földesura, 1455-ben pedig Szécsényi Lászlóé volt. 1451-ben a Guthi Országh és a Losonczy családok birtokolták. 1562-ben a török megszállás idején Hasszán bin Ahmed török tiszt hűbérbirtoka volt. 1598-ban Lipthay Imre volt a földesura. 1633-tól újra török világ következett, a váci nahije községei között szerepelt a falu, három adóköteles háztartással. 1715-ben és '20-ban kilenc-kilenc jobbágyportát számoltak itt össze. A falu plébániája már 1332-ben fennállt. A közeli Tábpuszta a középkorban önálló település volt, írásos említése 1327-ből és 1391-ből maradt fenn, s 1562-ben Hasszán Bali török tiszt hűbérbirtoka volt, a pusztán álló fűzfa ma aprócska természetvédelmi terület.

Lakossága napjainkban
A lakosság korösszetételét a lassú öregedés jellemzi. A fiatalokat nehéz megtartani, a munkalehetőségek hiánya miatt.
Az általános iskolába 148 fő, az óvodába 53 gyermek jár.

Látványosságok a faluban
A település jelentős látványosságai:
Római katolikus templom
Magyarok Nagyasszonya kápolna
Harmos-Kiss kúria
Falumúzeum
Tábi víztározó-horgásztó.
Tábi szomorúfűzfa.
Népviselet, népdalok.

Épített örökség
A két műemléki védettségű épületünkről részletesebben:
Harmos-Kiss kúria: A kúriát a Harmos birtokos család építtette 1800 körül, klasszicista stílusban. A Kiss család birtokába 1920-ban került. Földszintes, téglalap alaprajzú, magas, kontyolt nyeregtetővel. Észak-keleti oldalfalához kis újkori kiugró épült, ez megjelenésében is elüt a főépülettől. Az udvari homlokzaton négyfejezetes talppillér között két félköríves árkád található. Dél-nyugati homlokzata közepén kis szoborfülke van elhelyezve.
Római katolikus templom: Varsány plébániája már szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben. Gótikus eredetét a déli kapu maradványa jelzi. A XVIII. században barokk stílusban alakították át. Nagyszabású, újkori bővítést végeztek 1957-ben, ekkor készült a kereszthajó, a szentély és a két sekrestye. A gótikus kapu 1963-ban került elő.

Kulturális élet
Bemutatásra érdemes tevékenységek Varsányban: a népviselet – ruhakészítés, a hagyományőrző csoport munkája, valamint a helyi népdal, és néptánc.
Rendszeres rendezvényeink: Nemzeti Ünnepeink megtartása, Szent Mihály Napi búcsú, (szept.29.) Idősek napja (karácsony előtt)

Amire büszkék vagyunk
Falunk egészére büszkék vagyunk. Reklámozásra a hagyományőrzést, a hagyományőrző csoport tevékenységét, a vadászati- a horgászati lehetőséget tartjuk érdemesnek.

A település vállalkozásai
A Natúrpark leendő szervezetébe javasoljuk bevonni a Tábi Vadásztársaságot, illetve Bárány János mezőgazdasági vállalkozót.
Életképes vállalkozások: Bárány János vállalkozó szarvasmarha-tartás. Kiss Bertalan vállalkozó szarvasmarha-tartás.
Gazdálkodási jellemzők: szántóföldi termelés, legelő, szabadtartásos állattenyésztés, erdőgazdálkodás.
Helyi termékeink jelenleg még nincsenek, de érdeklődés van a megvalósításra.

A község jövőképe
A jövőre vonatkozóan szeretnénk megerősíteni a falusi turizmus fellendítését. Továbbá elősegíteni, hogy a helyben megtermelt javakat jövedelmező módon értékesíthessék az itt lakók. Erre van már érdeklődés, szövetkezeti, vagy nonprofit társulási formában. Az elindulás nehéz, mivel az embereknek nincsenek tartalékaik bármilyen vállalkozás elindítására. A pályázatok jó esetben 50%-os támogatást adnak, amely nem teszi vonzóvá pl. a falusi turizmus elindítását. Sokat segítene, ha térségünkben megoldódna a foglalkoztatás kérdése. A munkanélküliség most is 15% körül mozog.

 

Frissítve: 2012/02/28